Hol helyezkednének el az éghajlati övezetek (fokban), ha a Föl tengelyének ferdesége 0,45 illetve 90 fokos lenne?

0°: Technikailag az egész Föld a mérsékelt övezetbe esne. Így nem lennének se övezetek, se évszakok, az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva lényegében egyenletesen csökkenne a hőmérséklet. A sarkkörök a 90. a térítők a 0. szélességen lennének.

45°: Technikailag nem lenne mérsékelt öv. A déli 45. szélességtől az északi 45. szélességig lenne a forró égöv, ezektől délre illetve északra a hideg égöv. A sarkkörök és a térítők is a 45. szélességi körön lennének.

90°: Csak forró égöv lenne. Egy nagyon hideg téli és egy nagyon forró nyári évszak váltaná egymást a Föld pontjain. A sarkkörök az Egyenlítőre esnének, a térítők a sarkpontokra.

Érdekes kérdés, tetszik. Ha lehetne értékelni, akkor nyomnék rá egy zöld kezet.

"0°: Technikailag az egész Föld a mérsékelt övezetbe esne. Így nem lennének se övezetek, se évszakok..."

Ezzel nem egészen értek egyet....

A 0° eltérés ez esetben nyilvánvalóan a tengely keringési síkjára mért merőlegestől való eltérést jelenti. a 90° pedig a tengely és a keringési sík egybeesése esetén értendő. Ezzel nincs is semmi baj. De hogy nem volnának éghajlati övek az szerintem nem igaz. PL az egyenlítő esetében gyakorlatilag folyamatosan forró éghajlat lenne, míg a sarkokon folyamatosan hideg. Az éghajlati övek besorolását a beeső napfény határozza meg. A jelenlegi tengelyferdeség csupán annyit okoz, hogy az évszakok váltakoznak. Ha a tengely pont merőleges lenne, ez a váltakozás szűnne meg, és gyakorlatilag a hideg meleg változások kimerülnének a Nap felkelésével lenyugvásával. Éghajlati övek tehát meglennének csak az évszakok váltakozása szűnne meg. A többi nagyjából stimmel...

A „nem lennének övezetek” alatt azt értettem, hogy nem határolódnának el olyan élesen egymástól, mint most (ugye a térítők és a sarkkörök mentén). A 90°-os esetben viszont javítanám magam:

A 45°-nál nagyobb eseteken viszont gondolkozom. Ugye a forró égöv alatt azt a területet szokás érteni, ahol (az év folyamán) süthet derékszögben a nap, hideg égöv alatt azt, ahol előfordulhat, hogy a tengelyforgás periódusidejénél tovább van éjszaka (az év folyamán valamikor), mérsékelt övezet pedig a maradék.

Ha a tengelyferdeség 45°-nál nagyobb, akkor van olyan terület, ami egyszerre tartozik a hideg és forró övezetbe is, és ha 90°, akkor az egész bolygó egy ilyen „vegyes” övezetet alkot.

Ráadásul a 90°-os esetben is van különbség a sarkpontok és az egyenlítő éghajlata között: a sarkpontokra évente egyszer süt merőlegesen a nap, az egyenlítőre évente kétszer. Tehát itt az egyenlítőn a hideg és a forró évszak negyedévente váltja egymást, a sarkpontokon meg egyszerűen csak van egy nagyon forró féléven át tartó nappal és egy nagyon hideg fél éven át tartó éjszaka.

Az első válaszomhoz hasonló stílusban összefoglalva:

90°: Technikailag az egész Föld egy „vegyes” éghajlati övezetbe esne, ahol rettenetesen hideg és forró időszakok váltogatják egymást.