Biológia! A növények vízforgalma?

Megpróbálok segíteni, bár én sem tudom pontosan mire gondolhat, de kitudja biosz emelten milyen esszét kapok, úgyhogy leírom:)

Csoportosítva bemutatni a növények vízfelvételének módjait!

A növények vízfelvételén nem tudom mit lehet csoportosítani. A növények a gyökerükön keresztül veszik fel a vizet, mivel különböző zónáik alakultak ki és ezek közül a felszívási zónában található gyökérszőrök képesek a talajból felvenni a számukra szükséges anyagokat. A vizek felvétele passzív transzport, azaz energiát nem igénylő folyamat, míg az ionok felvétele ATP-t igényel, tehát aktív transzport. A felvett anyagok a gyökér sejtjeiben a gyökérnyomásnak és az ozmotikus nyomásnak megfelelően haladnak el a szárig, ahol szállítószövetek találhatóak. A szállítószövetek edénynyalábokba rendeződve alkotják a fa- és háncselemeket. A faelemek felelősek a felvett tápanyagok eljuttatásáért a sejtekhez. A szállításban nagy szerepe van a hajszálcsövességnek és a gázcserenyílásokon keresztül zajló párologtatásból fakadó szívóerőnek, amelyek "tukmálják" a levél irányába a vizet. A levélhez érve a víz eljut a levél bőrszövetén található zárósejtek előtti légudvarba. Ha a légudvar páratartalma nagy, a zárósejtek turgora megnő és mivel a légrés felőli oldalukon a sejtjük fala vastagabb, ezért a vékonyabb oldal megnyúlásával a vastagabb oldal kissé meggörbül, mindez a légrések kialakulását eredményezi, melyen keresztül szabadon távozhat a víz. Másik lehetőség a légrés kinyílására a fény mennyiségétől függ. A zárósejtek zöld színtesteket tartalmaznak. A zárósejtek sejtlégzésük során (biológiai oxidáció) a Szent-György-Krebs ciklusban keletkezett szén-dioxidot felhasználják fotoszintézishez, ha fény éri őket. Mivel saját szén-dioxidukat használják fel, a pH nő. Ilyen környezetben a fotoszintézis Calvin-ciklusában keletkezett glükóz, keményítő útján épül be, hidrolizál szőlőcukor egységekre. A szőlőcukor azonban növeli a sejt ozmotikus nyomását, ezért akarva-akaratlanul a sejt környezetéből vizet vesz fel. Az előbbiek miatt turgora megnő, kinyílik a légrés stb.

Hazai növények csoportosítása vízgazdálkodási szempontból,

Megkülönböztethetünk állandó és változó vízállapotú növényeket. Különbségük az, hogy a változóak nem képesek saját vízháztartásukat függetleníteni a környezettől. Például egy olyan növényfaj, amely ha sok víz áll rendelkezésre egy az egyben feléli, azonban szárazság esetén, nem marad számára semmi hasznosítható, kiszárad. Az állandó vízháztartásúak, már tudják függetleníteni a környezet vízellátottságától saját vízháztartásukat. Ezeknek több típusa alakult ki. Vannak a vízi növények. Mivel a vízi növények vízben élnek szárazságtűrésük kicsi, párologtatni sem érdemes nekik, hisz annyi víz áll rendelkezésükre, amennyi csak szükséges. A mocsári növények ezzel ellentétben nagyon sokat párologtatnak, ennek megfelelően kialakultak nagy felületű leveleik. Szárazságtűrésük azonban ezeknek is kicsi. Vannak a szárazságtűrő növények, melyek kevés vizet vesznek fel, keveset is párologtatnak, szárazságtűrésük pedig kiváló. A szárazságtűrő növényeknek életmódjuknak megfelelően apró gázcsere nyílásaik alakultak ki, vízraktározó alapszövetük pedig előny. S végül a közepes vízellátottságúak, melyek viszonylag sokat párologtatnak, sok vizet vesznek fel, szárazságtűrésük viszont már jobb, mint a mocsáriaké.