Egy mágneses mezőben, ahol a mágnesek nem érnek össze, vannak valamilyen részecskék, amik húzzák egymáshoz a két mágnest?

Hagyjuk. Túl sok mindent tudsz rosszul, ahhoz, hogy érdemben vitázzunk.

Egy dolog van, ami mellett azért ne menjünk el szó nélkül:

> röpködnek a csoda fogalmak mint: Elektromágneses mező

> Érdekes én nem tudok elektromágneses mezőről csak

> mágneses tér ,jó nevezzük mezőnek tök mindegy... és van

> még elektromos tér vagy mező .

Középiskolás tananyag. Ha ez nincs meg, akkor már rég megette a fene az egészet.

Lásd:

[link]

Angolul: [link]

[link]

[link]

[link]

(Mint látható érettségi tételként is szerepel.)

http://www.youtube.com/watch?v=ZmivLeI4uQk

http://www.youtube.com/watch?v=EzA7MM76VB4

http://www.youtube.com/watch?v=yINtzw63Knc

[link]

„James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Cambridge (Anglia), 1879. november 5.), skót matematikus-fizikus.”

…

„Megmutatta, hogy az elektromos és mágneses erő az elektromágnesesség két kiegészítő nézőpontja.”

„Maxwell (1865) :

»Ez az érték közel van a fénysebességhez, ami azt mutatja, erős okunk van feltételezni, hogy a fény is (beleértve a hő és egyéb sugárzásokat) egy elektromágneses hullám, ami elektromágneses mezőben terjed.«”

Ennyit az csoda fogalmakról…

Tudom, hogy megdöbbentő, mikor az ember rájön, hogy téves tudásra épített várat, de tartok tőle, muszáj lesz szembenézned ezzel. Mert két eshetőség van. Vagy te tudod a fizikát, és minden tudós, tudományos oldal, leírás nem, vagy fordítva.

„Gyanítom ez az elektromágneses mező valami olyan mumus…”

Az egy olyan felfedezés, amit Maxwell fogalmazott meg immár lassan két évszázada, és amit mind a mai napig tanítanak középiskolákban, egyetemeken, és mind a mai napig nem évült el ez a tudás, nem húzta keresztbe sem a speciális, sem az általános relativitáselmélet, sem a kvantummechanika. Az elektromágneses tér a jelenlegi és immár az elmúlt évszázad fizikájában létező, általánosan elfogadott fogalom, jelenség. Ha ezt nem fogadod el, akkor bizony új fizikát kell írnod, de készülj fel, hogy nem nagyon fogja olvasni senki.

„az elektromágneses hullámnak hazudott fény”

Igen. Tényleg ez van. Amúgy te nem petboj97 vagy? Ő ír hasonló – már elnézést, de – marhaságokat. Kb. ugyanaz a zagyvaság és kb. ugyanaz a stílus is. (Sőt még a válaszok hasznossága is nagyon hasonló.)

Nem az vagyok privátban meglátod a nevemet de én inkább tükröt tartanék neked mert látom hogy hitedben nem lehet megingatni .

Csak egy érdekesség amin jó lenne ha elgondolkoznál:

" Ez az érték közel van a fénysebességhez, ami azt mutatja, erős okunk van feltételezni, hogy a fény is (beleértve a hő és egyéb sugárzásokat) egy elektromágneses hullám, ami elektromágneses mezőben terjed.«”

Valóban? szerinted a fény elektromágnesese mezőben terjed????

Vagyis a vákum az szerinted elektomosan és mágnesesen töltött mező? Egyáltalán mi az hogy mező? A vákum az egy mező?

Akkor ezek szerint Maxwell kitalált egy ezoterikus fogalmat amit se nem látunk se nem tapasztalunk de valamiért szükség van rá mert simán nem lehetne azt mondani hogy a kilőtt foton ha nem kerül akadály az útjába akkor halad...szép.

Akkor kicsit játszunk el ezzel az elektromágneses hullámmal ha már az,és én vagyok az egyetlen hülye akinek feltűnt hogy sem a rádiótehnikában sem az optikában nem használnak elektomos vagy mágneses törőközeget a fényhullámok irányítására , polarizálására...

Ha annyira tanult ember vagy akkor magyarázd már el nekem hogy az elektromágneses hullám az uennek nevezett mezőcskében haladva miért nem reagál semmi nemű elektomos vagy mágneses tér közeledésére pl egy állandó mágnes mentén mért nem görbül vagy tűnik el a fény, esetleg egy több kV ra töltött muanyag rúd körül mért nem történik semmi miközben a gravitáció elhajlítja a fény útját de a feszültségtől duzzadó test körül semmi elhajlás még annak ellenére sem hogy az elektromos tér 10˘42 szer erősebb a gravitációs mezőnél.

Erre válaszoljál ne másra! és akkor lábat csókolok neked:)

> Csak egy érdekesség amin jó lenne ha elgondolkoznál:

> „…”

> Valóban? szerinted a fény elektromágnesese mezőben terjed????

Ezt ne nekem mond, hanem Maxwellnek, mert tőle idéztem. Persze ő még csak felvetette az eshetőséget, amit később Einstein igazolt, és ezért kapott Nobel-díjat.

Lásd:

[link]

Idézem: „ 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták »az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért«.”

[link]

Megint csak idézem, nem én mondom: „A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kiváltása.”

> szerinted a fény elektromágnesese mezőben terjed????

Nem. A fény maga nem más, mint elektromágneses sugárzás. Nem abban terjed, hanem azonos vele.

> Vagyis a vákum az szerinted elektomosan és mágnesesen töltött mező?

Nem. De vákuumban (két u-val) terjedhet elektromágneses hullám.

> Egyáltalán mi az hogy mező?

Mező (más néven erőtér, vagy simán csak tér): „Erőtér a fizikában valamely test által keltett kölcsönhatás, amely a téridőben meghatározható helyeken a más testekre ható erők nagyságát kifejezi.”

Magyarán egy gravitációs tér, vagy gravitációs mező azt jelenti, hogy az gravitációs teret keltő test milyen módon hat a tér egy adott pontján egy másik testre. A mező adott pontjának térerőssége tehát csak az erőhatás nagyságára, adott esetben irányára mutat rá. A mező nem egy létező valami, mint a levegő, ami részecskékből áll, hanem csak a távolba hatás mértékét kifejező mennyiség, illetve függvény.

> A vákum az egy mező?

Nem. A vákuum (két u-val) nem más, mint egy adott térrészen az anyag hiánya. (Gyakorlatban persze tökéletes vákuum nem nagyon van.) Illetve az anyag hiánya itt is nézőpont kérdése, mert a vákuumban is keletkeznek virtuális részecskék, amik természetesen nagyon gyorsan meg is semmisülnek. De ez kérdésünknek nem tárgya.

> Akkor ezek szerint Maxwell kitalált egy ezoterikus fogalmat amit se nem látunk se nem tapasztalunk de valamiért szükség van rá mert simán nem lehetne azt mondani hogy a kilőtt foton ha nem kerül akadály az útjába akkor halad...szép.

Azért szegény Maxwellt ezoterikusnak nyilvánítani nem szép dolog. A legnagyobb tudósok között tartják számon. A Top 100-ban biztosan benne van, mert érettségi tétel az életrajza: [link]

+ [link]

+ keresgélj csak… :-)

> sem a rádiótehnikában sem az optikában nem használnak elektomos vagy mágneses törőközeget a fényhullámok irányítására , polarizálására...

> Ha annyira tanult ember vagy akkor magyarázd már el nekem hogy az elektromágneses hullám az uennek nevezett mezőcskében haladva miért nem reagál semmi nemű elektomos vagy mágneses tér közeledésére pl egy állandó mágnes mentén mért nem görbül vagy tűnik el a fény, esetleg egy több kV ra töltött muanyag rúd körül mért nem történik semmi miközben a gravitáció elhajlítja a fény útját de a feszültségtől duzzadó test körül semmi elhajlás még annak ellenére sem hogy az elektromos tér 10˘42 szer erősebb a gravitációs mezőnél.

Szíves örömest elmagyarázom. A fény elektromágneses hullám. Mágneses mezővel mire lehet hatni? Elektromosan töltött részecskékre. A fény nem elektromosan töltött részecske, hanem elektromágneses hullám. Milyen módon térít el mondjuk egy állandó mágnes egy másikat? Hát azáltal, hogy az egyik távolba hat a másikra, mely távolba hatás mértékét fejezi ki az elektromágneses mező, mint fogalom. Két elektromágneses mező nem módosítja egymást, maximum interferálhatnak, mint ahogy az a fény esetén meg is történhet. De amúgy gond nélkül át tudnak hatolni egymáson, anélkül, hogy eltérítenék egymást.

Igen, elsőre tényleg meglepő, hogy a töltött részecskék által keltett elektromágneses mezőt egy töltés nélküli részecske közvetíti atomi szinten, amit fotonnak hívunk. De ez az igazság. Kicsit távoli hasonlattal ez pont olyan, minthogy egy vízhullámot olyan vízmolekulák közvetítik, amelyek nem mennek sehova, továbbra is ott maradnak, ahol voltak.

A gravitáció az már más tészta. A gravitációs mező azért képes elhajlítani a fény útját, mert valójában nem hajlítja el. Nagy gravitációs tér közelében a tér más struktúrát mutat, mint amit megszoktunk itt a Földön. A tér görbült. De még mielőtt újra rám olvasod a dokumentumfilmekben szemléltetésként mutatott gumitölcsért, a görbültség itt egészen más jelent. Pontosabban nem mást jelent, csak más az oka, működése. A görbültség annyit tesz, hogy a tér nem euklideszi. Dávid Gyula hozott erre egy jó hasonlatot:

Pl. a Föld felszíne sem euklideszi. Ha egy házról csinálsz tervrajzot, akkor persze erős túlzás lenne, ha nem sík papírra rajzolnád le. Egy városról is egészen jó sík térképet lehet csinálni. Egy országnál már azért vannak kisebb torzulások. A teljes Földfelszínnél meg nem lehet súlyos torzulásoktól mentesen egy sík papíron ábrázolni az egész Földet. Vannak persze ábrázolási módok, de vagy az egyenesek görbülnek el egy ilyen térképen, vagy a távolságok nem stimmelnek, vagy a szöget, stb…

Tehát az van, hogy míg lokálisan a Földfelszín egészen jól síkra vetíthető, mégsem lehet ezekből a síktérképekből összeállítani a Föld térképét. A Föld felszíne nem euklideszi, hanem görbült. Persze ez érthető, hiszen ugye egy harmadik dimenzió jelenléte okozza ezt a görbületet.

A tér görbülete azt jelenti, hogy… Elsőként vegyünk három pontot. A három pontot kössük össze egy egyenessel. Kapunk egy háromszöget. Egy nem euklideszi térben pl. a háromszög szögeinek összege lehet több, mint 180°. Hasonlóan, mint ahogy a Föld esetén egy gömbnegyednek van három pontja, a gömbfelszínen ezeket összekötve kapsz egy háromszöget, aminek három derékszöge van. Persze ezt gömbfelszínen el lehet képzelni, három dimenzióban már nem annyira. Szerintem nincs is ember, aki ténylegesen el is tudná képzelni, de mégis meg tudjuk fogni, tudunk számolni vele, és tényleg az jön ki, hogy a relativitáselmélet szerint a tér nem euklideszi. Pont emiatt sem lehet abszolút vonatkoztatási rendszer, mert annak is megvannak a határai. Közelre, kis sebességekre apró elhanyagolásokkal euklideszi térnek mondható. Minél távolabbra megyünk, annál torzabb lesz a kép.

Tehát ez a görbültség nem az anyag görbültsége, tényleg nem gumilepedő, hanem a tér szerkezetének görbültsége. (Amit azért első közelítésben tényleg jól lehet szemléltetni egy gumilepedővel, de ez tényleg csak hasonlat, és a valóság jóval összetettebb ennél.) Gravitációs mezőben a fény továbbra is egyenes vonalban halad tovább, csak innen nézve az görbültnek látszik. Sőt mondok még egy meglepő dolgot, de valójában az van, hogy ha állsz mondjuk az utcán, akkor 9,81 m/s sebességgel gyorsulsz felfele a gravitáció által meghatározott térhez képest. Ha zuhansz, akkor vagy a gravitációhoz képest nyugalomban. Persze mi hétköznapi értelemben nem így látjuk, nem így éljük meg, mert a mi gondolkodásunk a szavanna törvényei alakították ki ( https://www.youtube.com/watch?v=wzHzzBKO62Q ). A modern fizika meg egy olyan világot mutat, ami egészen máshogy működik. A szavannához szokott agyunkkal felfoghatatlan, de szerencsére vannak matematikai eszközeink, hogy leírjuk őket, meg találhatunk olyan hasonlatokat a szavannai fizikával, ami alapján némileg vizualizálható is ez a furcsa világ.

Ennyit a gravitáció relativisztikus modelljéről.

A tengeren táncoló hullámoknak is mindegy hogy 100m víz van alattuk, vagy 10000.

Vagy hogy még közelebbi analógiát mondjak, egy audio erősítő testelésének (ami mind a bemenetnek mind a kimenetnek egyik pólusa) potenciálját egy töltött műanyag rúddal több kV-ra emelhetjük, a hangszórókban megszólaló zene nem fog változni.

Közben született egy másik „elmélet” is az elektromos és mágneses mező összekapcsolására, illetve annak bizonyítására, hogy a fény elektromágneses hullám.

Ugye egy villanykörtén áram folyik át, aminek hatására fény keletkezik. Nyári estéken jól megfigyelhető, hogy ez a fény vonzza a szúnyogokat, mivel egyrészt a szárnyuk összedörzsölése miatt elektromosan feltöltődnek, illetve mivel ők vért szívnak és ugye a vérben sok vas található, amiről meg tudjuk, hogy vonzza a mágnes. Na ezért vonzza őket a fény – mint elektromágneses hullám – a szúnyogokat. ;-)

Kicsit eltértél a kérdésemtől na majd segítek fókuszálni:

Először is te magad írtad idézem: ....hogy a fény is (beleértve a hő és egyéb sugárzásokat) egy elektromágneses hullám, ami elektromágneses mezőben terjed.. idézet vége.

Én erre írtam cinikusan hogy Maxwell minek talált volna ki egy ezoterikus fogalmat amikor nincs is rá szükség.

Mostanra te is beláttad idézem: Nem abban terjed, hanem azonos vele.

Jó rendben és utána elkezdted megválaszolni a kérdésemet hogy miért nem hat a mágnesrúd vagy a feszültséges test tere a fényre.

Dióhéjban a kulcsmondatod :A fény nem elektromosan töltött részecske, hanem elektromágneses hullám.

Hogy világosan lássunk azzal érvelsz hogy az EMhullám nem azonos az E mezővel ,sem a M mezővel ezért nem is kell rájuk hatnia.

Elmondtál ugyan egy mágnes-mágnes interakciót a mágneses mező fogalom felhasználásával de itt is nyitva hagytad a kérdést hogy mi közvetíti a mezők közt az erőhatást ,de nem is ez volt a kérdésem ezt meghagyom neked én amúgy is tudom a választ.

Ez utóbbit hagyjuk és csak az előzőre figyeljünk. A fényt mikor ábrázolják (EM!) ezt neked is jól kell tudnod , úgy ábrázolják hogy két hullám ,egy piros és egy kék halad egymásra 90° szöget zárva és (jobb helyeken) 90°ra időben eltolva egymástól ,ahol a piros mondjuk a mágneses hullám és a kék az elektromos.

Még mindig úgy gondolod hogy ez a két hullám egy darab EM hullám? Természetesen te sem gondolod így mert később beismerted nekem hogy a fény csak egy töltés nélküli foton részecske ami érdekes módon közvetíti le az E és M mezők közt a jelet , ezt meg én teszem hozzá hogy pontosan ezért nem hat rá sem az E sem a M mező mivel maga a fény azaz a foton nem EM azaz két db hullám ahogy azt szimulálják a könyvekben, hanem csak egy árva részecske ami skalárisan halad előre és közben oldal irányú rezgés tulajdonsága is van amit nem lehet eltéríteni ,ezért van hogy az optikai szűrők után csak azonos oldalirányú rezgések haladnak tovább ,ettől lesz polarizált a fény és ugyan ezt jáccák el az antennák előtt is a polárszűrőkkel vagy amikor a tv antennádat vízszintes helyzetbe kell állítanod mert mon vízszintes a tévéadások polarizációja.

Gondold végig ha a 90° merőlegesen két hullám azaz EM hullám haladna az éterben hogy állítanád be az antennádat hogy mind a két hullámtípust fogadja mivel szerinted a kettő egyben létezik(vagy nem). De azt is lehet mondani hogy a polarizált napszemüveged akkor úgy engedné át a fényt hogy egyszer csak az elektromos hullámok ,más szögből nézve meg csak a mágneses hullámok ingerelnék a látóidegeidet és ez egy vicc.

Az a baj hogy egyik pillanatban kijelented hogy a fény EM hullám máskiban pedig hogy töltés nélküli foton.

Igazából nem lenne itt probléma ha mindenki tudna gondokozni és értelmezni amit a könyvek leírnak.

Maxwell nem azt írta le hogy a fény EM hullám ,ezt csak a mai színvonalas képzés mondja így.

És itt jön képbe az a jobb helyeken 90°eltolódásos ábrázolás a két hullámnál .

Persze mert ha figyeltél volna és a tanár is értené amit tanít akkor észrevehetted volna hogy az a két hullám az valóban létezik és úgy ahogy ábrázolják (már ha jól) de az nem a fényt ábrázolja ahogy röpköd a levegőben egyik anyagról a másikra.

Ez az ábrázolás maga az E és M térerősséget ábrázolja időben az elektromos vezető anyagban amibe a fotonok becsapódnak.

Azért van 90°al lemaradva egyik másik hullám mivel a két mező vagy erőtér vagy térerő ahogy neked tetszik pont ekkora lemaradással épül fel a vezető anyag körül , de ez az erőtér nem képes km ekre de még m re sem érdemben elhatni azaz én még nem láttam olyan Elektro Mágnest ami fél méternél messzebb hatott volna érdemileg.

És visszafele is igaz a dolog ,ha a vezető anyagban áram folyik akkor a max áramlás kelti a max M teret és a max feszültség azaz a tötés kelti a max E teret . Az atomi szintű vagy épp a váltóáram okozta "rezgés" okozza a 90° vagy 1/4t elcsúszást a két hullám közt és nem nehéz kitalálni hogy a mozgó elektronok vagy lyukak gerjesztik az atomokat így azok fotonokat fognak emittálni az áram impulzus ütemében az annak amplitudójával megegyező mértékben.

És itt jön a hab a tortádra ami nem fog tetszeni , nem véletlen írtam h áram és nem EM hullám ütemében.

De lehet hogy közben észre is vetted , a folyamatban végig egy db hullám létezik , egy impulzus hullám halad a vezetékben ,ahogy egy fényhullám fog haladni fénysebességgel a vezetékből is és majd becsapódik másik vezetőbe és abban is egy db hullámot fog kelteni .

Soha nem is volt két hullám az csak egy műszaki ábrázolás mert két különböző típusú teret kelt időben eltolva az egy db mechanikai hullám ,ha még nem volna tiszta az egész folyamat egy mechanikai hullám élete az energiamegmaradás törvénye szerint (a foton is részecskeként közvetít majd mechanikailag hat a vezetőre!). A két ábrázolt hullám EM csak a rezgés azaz az időbeli változás következménye, ami meg onnan ered hogy atomi szinttől kezdve minden rezeg.

Nekem a gravitációról meg egész más az álláspontom de azt leírtam , ezekkel az euklideszi síkokkal újat nem mondtál eddig is tudtam minthogy közepes Dávid Gyula fan vagyok pont ezekért a térszövetes hülyeségek ért de mindenkinek meghagyom a saját álláspontját meggyőzni úgyse tudok csak rávezetni.

Majd később válaszolok. Most röviden csak egy dologra hadd reagáljak:

„Az a baj hogy egyik pillanatban kijelented hogy a fény EM hullám máskiban pedig hogy töltés nélküli foton.”

A foton definíciója a hagyományos fizikában, relativitáselméletben:

„Fotonnak nevezzük a kvantált elektromágneses mező gerjesztésének kvantumát (legkisebb egységét).”

Tehát a foton csak egy mennyiségi egységet reprezentál, semmi többet.

Kvantumtérelméletben meg ugye a foton már részecskeként jelenik meg, de itt meg hangsúlyozni kell, hogy térelméletről van szó, magyarán a tér egy adott pontjához rendelünk különböző mennyiségeket, és ezt kezeljük egészként. A kvantumtérelméletben pl. minden részecskét pontszerűnek tekintünk, ami ugye egy egészen más modell. Mondom modell. Néhány dolgot remekül lehet benne modellezni, de eleve tudjuk, hogy ezzel a modellel gondok vannak. Viszont nincs egyelőre jobb, és a modell érvényességi területén tényleg jól leírja azt, amire kell.

A foton tehát a kvantumtérelméletben részecske. A fizika többi ágában meg pusztán az elektromágneses sugárzás mértékének legkisebb mennyiségi egysége. Mondhatni minden elektromágneses sugárzás ennek az egységnek az egész számú többszöröse.

Szóval nem ildomos összekeverni a fotont, mint részecskét, a fotonnal, mint mennyiségi egységet reprezentáló kvantummal. Ugyanazt írja le persze, de egészen máshogy lehet megfogni az egyik elméletben és a másikban.

Akkor vegyük úgy hogy én nem mennyiségi egységként kezeltem a fotont hanem mint ahogy leírtam az egy részecske ami közvetít két anyag közt.

Túlságosan nem érdemes elveszni a szakzsargonban mert akárhogy forgatjuk a szavakat és jelentésüket azt a tényt nem lehet elvitatni hogy a mechanikai hullám az anyagban terjedve ,abból csak egy módon tud kilépni és távolságokat megtenni , az pedig a fénynek nevezett részecske ,egészen egyszerűen azért mert az és most tök mindegy hogy mi a szakneve ,azon lehet vitatkozni hogy foton e vagy térdkalács ,én maga a jelenséget írtam le. Ezt elvitatni sem lehet hisz a fény fizikai nyomást fejt ki az anyagokra ugyan olyan vektorosan mint ha puskával lövünk egy táblára.

Ahogy te próbálod magyarázni a tudományos helyességgel olyan szájízt ad a dolognak mintha a fény információátadása valami virtuális teleportáció lenne az állandó mezők segítségével pedig világos hogy a fény működése közben semmilyen mező legalábbis EM mező nem alakul ki magyarul a lézersugár körül nem mért még senki E vagy M mezőt és nem is hat a sugárra.

Nem összetévesztendő hogy a sugárba helyezett vezető körül EM tér alakul ki.

Mi már rég nem a kérdésedről veszekedünk ,egyébként is 20x meglett válaszolva hogy nincs ott semmilyen részecske ebben mindenki egyetértett , én annyit tettem hozzá hogy levezettem a gravitációból a mágneses teret olvass vissza nem ismétlek már .

Mások szerint Mágneses mező van ott de részecskék senki szerint nincsenek.

Volt valamilyen fényes magyarázat is de az sem lehet igaz mivel az csak a taszítást magyarázná meg mert a fénynél nincs vonzó erő.