A Voyager űrszondák (1-2) milyen energiaellátással vannak felszerelve?
Az érdekelne, hogy hogyan közlekednek, miből nyerik az energiát, amivel ilyen nagy utat tudnak megtenni.
E cikk szerint az űrszonda másodpercenként 17km-t tesz meg, ami nem kevés (persze világűri viszonylatban ez is kicsi)
A képeket elnézegetve én nem nagyon látok a voyagereken napkollektorokat, vagyis ezek szerint más forrásból szereznek energiát. Plusz ha lenne, akkor a naprendszert meghaladva össze tudná gyűjteni a fényeket? (egyre távolodik a naptól, igaz ezenkívül biztosan van még sok fényforrás.
A wikipédia szerint az a 2-es szondának az energiaellátása induláskor 420 W volt, most kb. ennek a fele.
420 W az gondolom Watt akar lenni, nahh most ez hogyan tudja a szondát gyors közlekedésre sarkallni? (eléggé kevésnek tűnik ez a mennyiség)
Vagy a csillagok gravitációs erejtét is kihasználják az űrszondák?
Nyilván nem értek ehhez, azért kérdezem.
válasza:1. A szonda erőforrása elég egyszerű.
Plutónium bomlása hőt termel, ezt pedig felfogják valamilyen termoelem segítségével. Nagyjából 2020-ig fog tudni működni a szonda. Ekkorra a plutóniumból annyi bomlik le, amennyi már nem tudja meghajtani a szonda áramköreit.
2. A világűrban vákuum van. Emiatt ha valamit elindítunk akkor nincsen hatás ami lassítani tudná a gravitációt leszámítva. A voyagert rendelkezett egy rakétahajtóművel. Ám ez már rég kimerült. A rakéta hajtómű a gravitációs csuzli hatás( ami a jupiter gravitációját használta ki) miatt a voyagert kilőtte a naprendszerből. Mivel nincs ami lassítsa ezért megtartotta sebességét. Az elektromos ellátása meg ahhoz kell, hogy rádióüzeneteket küldjön vissza nekünk. Ez 2020-ig lesz lehetséges. Ezután lemerül. De a szonda maga tovább fog közlekedni( hacsak nem találkozik össze valami meteor-al, vagy valami hasonlóval)
válasza:1. Egyrészt sugárzóizotópos termoelektromos generátorokkal vannak felszerelve, ugye a rádióaktív bomlás során hő keletkezik, és ha egy megfelelő fémszerkezet két végét különböző hőmérsékleten tartjuk, akkor köztük feszültség esik. Illyen működtetik a Voyager műszereit.
Másrészt vannak rajta apró sugárhajtóművek is, amikkel a szonda helyzetét tudják szabályozni, ami például azért fontos, hogy az antennája folyamatosan a Nap felé adjon, vagy amikor tönkrement a fényképezőgépének a finom forgatója, akkor is ezekkel állították a helyzetét, hogy jó képek legyenek az Uránusz holdjairól. Ezek hidrazin meghajtással működnek. Hogyha jól tudom, akkor még aránylag sok ilyen hajtó anyag maradt a fedélzetén.
2. Hogy hogyan tud haladni, azzal kapcsolatban ajánlom figyelmedbe Newton első törvényét. A teniszlabdát szerinted mi hajtja, mikor 200 km/h-val repül a levegőben?
Itt most az „elütéshez” egy – a Voyagerhez képest – k*rva nagy Titan rakétát használtak, és az röpítette el ilyen szépen, meg persze az úgynevezett gravitációs hintamanőverrel is lehet trükközni.
Azt amúgy tudtátok, hogy a Voyager–1 már sokadjára hagyta el a Naprendszert?
válasza:Én valami ionhajtóműről hallottam, ami folyamatosan gyorsítja a Voyagert, igaz iszonyatosan lassan.
Az eddig leírtakat elolvasva azonban ez meglehet hogy egy baromság.
válasza:03-25,
Az ionhajtómű meglehetősen új dolog, akkor még nem is tudtak róla, így nem is használták.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!