Genetika. Jól gondolom?

Szóval bajban vagyok a genetikai alapokkal kicsit. Ezért leírom, hogy hogyan gondolom, hátha valaki kijavít, szóval...

A nukleinsavak nukleotidokból felépülő hosszú láncok. A nukleotidok (nukleinsavak monomere) mindig egy pentózból, foszfátcsoportból és nitrogéntartalmú heterociklusos bázisból (purin, pirimidin származékok) állnak. Nukleinsavak közé tartozik a DNS. A DNS alapját a dezoxi-ribózból és foszfátcsoportból álló cukorfoszfát gerinc alkotja. Mivel a DNS kettős szálú, ezért egy DNS kettő cukorfoszfát gerincet tartalmaz, melyek felcsavarodnak egymásra és létrehozzák a kettős-hélix szerkezetet. A cukorfoszfátok között a nukleobázisok biztosítják a kapcsolatot: adenin, timin, citozin és guanin. Az adenin mindig guaninnal, a citozin mindig timinnel, vagyis a DNS esetében bázispárok jönnek létre. A DNS-ek közt csak ezek a különbség, ezért az információk ezekben a részekben vannak kódolva. A DNS-nek azt a szakaszát, ami tulajdonság kialakításáért felelős a gén. Egy egyedben megtalálható gének összessége a genom.

A DNS a sejten belül a sejtmagban található a magnedvben. A magnedvnek azt a részét, amiben a DNS és fehérjék együtt vannak, kromatinnak nevezzük. A legjelentősebbek a hisztonfehérjék a kromatinállományban. Ennek az az oka, hogy a hisztonfehérjék nukleoszómákat hoznak létre, melyre feltekeredhet a DNS és így tud elférni a kb. 2 m-es molekula azon a csepp helyen. A kromatinállományban nyugalmi állapotban aszerint, hogyan van feltekeredve, lehet eukromatin, amikor laza a tekeredés, nagyrészt ez jellemző. Viszont előfordul heterokromatin is, amikor tömören tekeredett fel, ezek kevésbé jellemzők.

Osztódás előtt a kromatinállományban található sok DNS molekula nagyon feltekerődik, tömörek lesznek, és kromoszómákba tömörülnek.