Hogyan hatnak az energiák az ürben?

"Arra vagyok kiváncsi hogy pl ha van egy test ami x sebbesgel halad akkor az a végtelenségig ugyanazzal a sebbeségel fog haladni ?"

Pontosan. Newton első törvénye:

"Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja."

Vagyis ha semmiféle erőhatás nem érné, akkor akár a végtelenségig megtartja a sebességét és mozgásának irányát. Más kérdés, hogy ez csupán elméleti jelentőségű, mivel Univerzumunk határait nem hagyhatja el, azon belül pedig mindig és mindenhol éri erőhatás, amely sebességére és/vagy pályájára hatással van.

Az űr nem üres, mindenhol akad egy-két részecske, törmelék, piszok vagy kula, ami ha icipicit is, de hat a mozgó tárgyakra. A gravitációs, elektromágneses hatások is nagyon gyengén, de jelen vannak mindenütt. Semmi sem fog a végtelenségig ugyanarra, ugyanazzal a sebességgel mozogni.

Kis kiegészítés a #2-höz: az univerzum határát nem lehet elérni, mert önmagába záródik. Nincs konkrétan vége, ha a fénysebesség és a relativisztikus hatások nem korlátoznának, akkor is csak "körbe-körbe" lehetne futkozni, a peremét nem érnénk el.

Az Univerzumunknak nincsen fala. Azt mondják rá, hogy véges, de határtalan. Az az érdekessége, hogy ha elindulsz az egyik irányba (teljesen mindegy hogy melyikbe, szabadon választott), és folyamatosan mégy mindig ugyanazt az irányt tartva, akkor előbb-utóbb visszaérkeznél oda, ahonnan kiindultál. Ráadásul bármelyik irányba indulnál, mindig ugyanez lenne a végeredménye. Persze csak elméletben, mert a fény sem elég gyors ahhoz, hogy a Világegyetem tágulása következtében fellépő távolságnövekedést legyőzze.

Gondolj egy lufira meg egy légyre, amley a lufi felületén mászkál, de felrepülni nem tud. Ez a légy bármelyik irányba is indul el, előbb vagy utóbb visszaérkezik pontosan ugyanoda, ahonnan elindult. Viszont a légynek van egy bizonyos sebessége, aminél gyorsabban nem tud mászni. Ha a lufit elkezded felfújni, akkor annak átmérője növekedni fog. Ha elég gyorsan fújod, akkor a légy hiába megy minduntalan ugyanabba az irányba, sosem fog körbeérni, mert a körbeéréshez szükséges sebessége túl lassú ahhoz, hogy legyőzze a lufi felfújódása következtében növekvő távolságot.

Univerzumunk is egy ilyen lufi "felszíne". Nehéz ezt elmagyarázni, mert nincsenek rá szavak, ugyanis a Világegyetemünk tere tkp. egy négydimenziós lufi felszínét alkotó 3 dimenziós tér. A háron térdimenzióból képtelenek vagyunk kilépni, mint ahogy a légy is képtelen kilépni a háromdimenziós lufi kétdimenziós felszínéből, így csak körbe-körbe tud mászkálni rajta, mint ahogy mi is csak körbe-körbe tudunk m,ászkálni a négydimenziós lufi "felületét" alkotó 3 dimenziós terünkből. A légy ha fel tudna szállni, akkor ki tudna lépni a lufi felszínéről, és elhagyhatná a lufit; ha mi mozgást tudnánk végezni a 4. térdimenzióban, akkor mi is ugyanígy el tudnánk hagyni a 3 dimenziós Világegyetemünket.

A gravitáció egy olyan dolog, hogy a hatósugara végtelen. Igaz, a távolság növelésével a hatása négyzetesen csökken, tehát nagyon nagy távolságból már csak nagyon kicsike hatással van rád, de mindig hatással van rád. Ezért nincs egyetlen olyan pontja sem Univerzumunknak, amelyik mindenféle erőhatástól mentes lenne. Tulajdonképpen a Te kisujjad körme alatt rejtőző kosz is bizonyos mértékű (ámbár igencsak kicsike) gravitáló hatást fejt ki nemcsak a Holdra, a Napra, hanem a tőled akár tízmilliárd fényévnyire lévő galaxisokra is, és vica-versa.

Nagyon bátran dobálóztok olyan szavakkal, hogy energia, meg "gravitációs hatás, kölcsönhatás". Ezzel már kimondod azt, hogy van egy közvetítő részecske ami a gravitációt közvetíti.

Energia pedig egy nagyon kényes dolog, egyáltalán mi az energia? Ami a semmiből termelődik, és a semmibe elvész

Köszi Scepticnek a kimerítő, fáin válaszért.

#8: szerintem ezen kérdés keretein belül teljesen felesleges lenne belebonyolódni a gravitáció természetébe.

Az energiát meg végképp nem kell bántani, egyáltalán nem kényes dolog. Tény, hogy filozófiai vitákra adhat okot az energia valódi mibenlétének kérdése, de a fizikában az energia egy kellőképp definiált, értett és minden misztikumtól mentes fogalom.