Mért van az ,hogy amikor belenézünk a távcsőbe és megfigyelünk valami galaxist akkor fekete-fehérnek látjuk,de
amikor interneten nézzünk képeket arról a galaxisról színesek? Magyarán megmondva mért van az,hogy az ember tehénfoltosan látja a ködöket ,csillagközi porfelhőket nem pedig színesnek mint a könyvekben vagy a neten??? Nem értem.
Mert az interneten, illetve albumokban bemutatott képek mesterségesen színezett képek.
2013. márc. 16. 19:11
Hasznos számodra ez a válasz?
2/9 anonim válasza:
A színek általában markerek, valamit jelölnek, pl. anyagsűrűség, hőfok, akármi.
Amit pedig újságokban látni, az a sűrűség alapján meghatározott anyag színe.
2013. márc. 16. 19:14
Hasznos számodra ez a válasz?
3/9 A kérdező kommentje:
szóval igazából a galaxisok fekete-fehérek?
de ha a műhold is lefotózza akkor is színes :S
2013. márc. 16. 19:19
4/9 anonim válasza:
A galaxisokat még csak nem is optikai, hanem rádióteleszkóppal fényképezik, az meg nem fekete-fehér, hanem színtelen. Az elkészült képeket pedig már eleve úgy készítik, hogy azt lássák rajta, amit keresnek.
2013. márc. 16. 19:43
Hasznos számodra ez a válasz?
5/9 anonim válasza:
A galaxisok színesek, de nem olyanok, mint a képeken. Azok hamis (mesterséges) színek, valamilyen más jellemző alapján.
Viszont, ha egy galaxist nézel, aminek nagyon gyenge a fénye, akkor nem látod a színeit. Ugyanaz a jelenség, mint ahogy éjjel, gyenge megvilágításban sem látsz semmiféle színt, pedig az éjjeli fények is színesek.
2013. márc. 16. 21:37
Hasznos számodra ez a válasz?
6/9 anonim válasza:
Nem.A Hubble távcső is fekete fehér.Az előttem szólók jól mondják.Ezek bizonyos szűrőkkel színezet képek.Tehát ha mondjuk beáálítják hogy az UV,rádió,vagy látható fény hullámhosszon lásson akkor azt fogja kijelezni,és azt színezik meg.Például a Napkutatók is ezzel a technikával derítik fel a Nap alsóbb rétegeit.Minden réteg egyedi sugárzást bocsát ki , így meg lehet nézni mi van a Nap felszíne alatt.A nap magját például úgy tudom neutron távcsővel nézik,mert az a réteg azt sugározza.
2013. márc. 16. 21:44
Hasznos számodra ez a válasz?
7/9 Szecsői Tibor válasza:
Az igaz, hogy a nagyobb távcsökkel készült képek "színezettek", annyiban, hogy a CCD chip csak intenzitást érzékel. Különböző hullámhosszokat áteresztő szűrőkhöz lehet színeket rendelni (nyilván a hullámhosszoknak többé-kevésbé megfelelően), és így elő lehet állítani színes képeket CCD kamerákkal is. Viszont ha megnézel egy amatőr asztrofotósok által kedvelt DSLR kamerát, az színes képeket készít eleve (CMOS chip és kicsit más technológia). Tehát azok az objektumok természetesen színesek, a válasz a kérdésedre a szem anatómiájában keresendő. Kétféle fotoreceptor van a szemedben. A csapok, amik a színérzékelésért felelősek, kis intenzitásoknál nem működnek olyan hatékonyan, ellenben a pálcikák igen, amik viszont csak intenzitást érzékelnek. Mivel a mély-ég objektumok elég halványak még távcsövön keresztül is, főleg a pálcikákkal látod, ezért tűnnek kvázi "fekete-fehér"-nek.
2013. márc. 17. 03:39
Hasznos számodra ez a válasz?
8/9 anonim válasza:
A #7 válaszon túl van még egy lényeges dolog. Te egy olcsó, rossz felbontású távcsőben nézed ahhoz a sokmillió dolláros szuperkészülékhez képest, amelynek ideális körülmények között készített fotóját láthatod.
2013. márc. 17. 12:30
Hasznos számodra ez a válasz?
9/9 tsirche válasza:
Egy 30 centis reflektorral (Newton rendszerű) már fogsz látni színeket (sötét ég alatt persze, nem a város/falu fényszennyezésénél). De ha hosszan exponálsz (amire a szem nem képes) kisebb tubussal is láthatsz színes dolgokat. Az én 15 centis SW tükrösömmel fél perc alatt már elég szépen látszanak a (fényesebb) dolgok - persze ehhez rajta kell tartani a célon addig a távcsövet (Canon EOS 1100D-vel fényképezek).
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: