Ha eltaláná a Holdat egy üstökös, és az szétesne, akkor mi alapján állapítanák meg a húsvétot?

Nem nagy kaland kiszámolni a Hold periódusát. Szóval ha tényleg túléljük, akkor ezen számítás szerint menne a dolog tovább.

Mondjuk valószínűleg az árapály hiánya valószínűleg nagyobb problémát okozna, mit a húsvét hiánya :)

Lehetnek olyan hatásai a dolognak, ami miatt nem feltétlenül élnénk túl hosszútávon egy ilyen eseményt. Ha mégis, akkor több lehetőség van. Az egyik, hogy ismerjük a jelenlegi holdpályát, így ki tudnánk számolni megfelelő algoritmusokkal, hogy mikor lenne holdtölte, ha a Hold még egyben lenne, így továbbra is meg tudnánk állapítani a húsvét időpontját.

Viszont másik oldalról sokszor felmerül a naptárreform kérdése, bár soha nem jut el olyan szintig, hogy komolyan fontolgassuk a bevezetését. Rengeteg olyan öröknaptár készült, amiben máshogy vannak a hetek, az éven belül az idő számítása, akad olyan, ahol pl. nem hét, hanem hat napos ciklusokban gondolkodnak, van, ahol vannak olyan napok, amelyek nem tartoznak egyetlen héthez sem. Ennek előnye lehet az, hogy nem kell minden évben új naptárat készíteni, minden évben az év ugyanazon napja ugyanarra a hét napjára esik. Ebben az esetben is felmerül a húsvét kérdése.

Régen a húsvét időpontja nem marginális kérdés volt. Egyrészt szakrális kérdés is volt, hogy a húsvét időpontja akkor legyen, amikor annak lennie kell. Másrészt gyakorlati szempontok miatt sem volt mellékes, hogy mikor van húsvét, hiszen sok mezőgazdasági tevékenységet a holdfázisokhoz kötöttek, így ha a húsvét következetesen elmászik a napéjegyenlőséghez képest, akkor más időpontokra tolódnak különböző mezőgazdasági tevékenységek. Pont ezért foglalkozott 325-ben az első nikaiai zsinat is a húsvét kérdésével, és főleg ezért foglalkozott Gergely pápa is a naptárkorrigálással.

Ma már szerintem kevesebben tartják annyira szakrális kérdésnek a húsvét időpontját, a gyakorlati, praktikus oldala is teljesen háttérbe szorult. Olvastam az egyház oldaláról is – magasabb szinten – olyan nyilatkozatokat, amelyek – óvatosan fogalmazva – nem tartják teljesen elfogadhatatlannak, hogy a húsvét időpontját fixáljuk, hogy az ne legyen mozgóünnep.

Igazából elég jól ismerjük a Hold keringésének jellemzőit. Így semmilyen problémát nem jelentene kiszámítani azt a helyzetet, ahol lennie kellene a korábban megsemmisült Holdacskánknak. Ergo nem volna probléma a húsvét meghatározása sem, már ha erre valóban oly nagy társadalmi igény lenne egy ilyen hatalmas katasztrófa után. Azt azért halkan megjegyzem nem ismerünk olyan üstököst, ami komolyabban befolyásolná bármiben a kísérőnk "életét"...

maci

Régebben én is gondolkodtam másféle felosztáson. Gyakorlatilag két ciklushoz kell igazodni: az egyik a Föld forgási ideje, másrészt a Föld keringési ideje. A keringési időt legésszerűbb a forgási periódushoz passzintani (mint ahogy tették is eleink). Jó közelítéssel 365,25 forgási periódusra jut egy keringési periódus, ezt kár piszkálni, viszont ehhez igazodva minden más felosztási metódus szabadon választott lehet. lehetne olyat elképzelni, hogy nincsenek percek, vagy akár lehetne olyan is, hogy még egy felosztás beékelődik a nap-másodperc közé az órán és a percen kívül. Ugyanez érvényes az évekre is, a hónapok-hetek szabadon választott módon feloszthatóak.

A gond ott van, hogy jelenlegi társadalmunk, gazdaságunk egyre erősebben épül a számítástechnikára, ezekben az eszközökben pedig mélyen bele van építve a jelenlegi felosztási rendszer. Ez egyrészt jó, mert biztos alapot ad az időszámításhoz, ennek alapján is pontosan meghatározható a húsvét kezdete. Más szempontból viszont rossz, mert statikussá teszi az életünket, változásra képtelenné.

Tegyük fel, hogy valami oknál fogva a napok hirtelen 22 órára rövidülnének, vagy az évek 14 hónapra hosszabbodnának (a jelenlegi időmérési mód megtartása mellett). Utóbbi ráadásul erősen benne is van a pakliban egy Hoöld-annihiláció során, hiszen a Nap körül nem a Föld, hanem a Föld-Hold rendszer kering, vagyis a Hold eltűnésével a Földnek is erősen módosulna a pályája.

Az csak egy dolog, hogy nekünk, embereknek alkalmazkodni kellene ehhez, mert jelenlegi technológiánkkal képtelenek vagyunk számottevő mértékben befolyásolni a Föld forgási vagy keringési idejét, sebességét. Az viszont egy ettől független másik dolog, hogy a világon létező többszázmilliárd elektronikus kütyüt valami módon át kéne állítani az új rendszerre. Számítógépek, mobiltelefonok, televíziók, rádiók, parkolóórák, műholdak, gépjárművek, és még rengeteg más minden. Ennek technikai okokból csak egy részét lenne lehetséges szoftveresen megoldani, a többiben hardveres beavatkozásra lenne szükség, ami legtöbb esetben gazdaságtalan, de sok esetben kivitelezhetetlen is lenne. Erősen függünk az időmérés jelenlegi felosztásától, és beláthatatlan gazdasági-társadalmi következmményekkel járna egy ilyen jellegű katasztrófa. Nem tartom túl valószínűnek, hogy ilyen körülmények között pont a Húsvét kezdetének pontos idejével akarna foglalkozni az emberiség :)

#8: Szimbolikájában lehet fontos most is annak, aki hajlandó elgondolkodni róla. Persze ennek nem elsősorban vallási jellegű, hanem természeti spirituális jelentése van. Legalábbis szerintem, bár nem értek annyira hozzá, hogy ezt kategórikusan kijelentsem. A tavaszi napéjegyenlőség ugye elég érthetően adott és van kissé elvontabb jelentése. A fény elkezdi legyőzni a sötétséget. Nem véletlenül sok kultúrában ez az év kezdete. (Persze a téli napforduló évkezdő mivoltának is megvan a maga logikája.)

Gondolom itt a holdfázis is úgy jött a képbe, hogy az is a fény kiteljesedését hozza. (Persze bele lehet kötni ebbe a logikába is, hiszen nem az első negyedet, hanem a teliholdat várjuk a napéjegyenlőség után.) De mindenképpen ez is a fényről szól. Gondolom az első vasárnapnak is van a szokásokon túlmutató jelentősége, hogy a hét is megújulva érkezzen el hozzánk. Tehát egy bizonyos logika szerint a húsvét az első olyan nap, ami már semmilyen szempontból nem kötődik a régi évhez, minden tekintetben egy új időszak kezdete.

Persze ha a húsvétra úgy tekintünk, hogy van valami általam nem gyakorlott vallásnak valami ünnepe, amit ilyen kacifántosan számolnak ki, és amikor locsolni megyünk, meg sonkát főzünk, tojást festünk, úgy ebből a nézőpontból valóban nem látszik túl nagy jelentősége annak, hogy egészen pontosan mikor is van húsvét.

De ha úgy tekintünk rá, hogy elgondolkodunk, hogy miért pont ilyen módon számoljuk ki a húsvét időpontját, milyen gondolkodás állhat emögött, mik a természetben vett analógiák, párhuzamok amelyek valóban ott vannak, akkor részben felismeréseket is adhat, összefüggések meglátására ad lehetőséget, részben meg tovább örökít egyfajta ősi gondolkodást az időről, annak ciklikusságáról, a különböző ciklusok egymáshoz való viszonyáról, stb… Ebből a szempontból lehet érdekes a húsvét időpontja, és akár lehet ebből a szempontból hátrányos az, ha szakítunk ezzel a hagyománnyal, és azt mondjuk, hogy innen március 29-én van húsvét és kész.