Mit jelent a "gyök" fogalom?

A gyök szerintem a gyökér szóból ered. Ennek a jelentéstartalma módosult az adott tudományágakban.

Az 16, mint négyzetszám a 4-ből eredeztethető a négyzetre emelés műveletével. Mondhatni a 4 a gyökere a 16-nak. Így lett 16 gyöke négy.

A nyelvészetben is a szó gyöke a gyökere, amiből az adott szó kialakul, az adott szó egyszerűbb, eredetibb alakja. (A „föléledés” gyöke – gyökere – az „él”.)

Stb…

Nem vagyok nyelvész, de szerintem a gyökér szóból származik a gyök fogalom a különböző tudományágakban.

Magános (párosítatlan) elektronnal rendelkező részecskék. Ebből következik, hogy eredő spin kvantumszámuk - és így mágneses momentumuk - van, amelynek értéke +1/2 vagy -1/2. (A magános elektron lehetséges kétféle állapotából - dublett állapotnak nevezik.)

A gyökképzés leggyakoribb útja a σ kötések homolitikus bontása: amelynek esetén a kapcsolatot létesítő elektronpár egyenletesen oszlik meg a két részecske között. Alaphelyzetben ezek energiadús részecskék, vagyis rendkívül reakcióképesek (rövid élettartamúak). Nézzünk pár példát:

1. Hidrogén gyök

H2 ----> H• + H•

2. Klór gyök (alkánok klórozásának indító lépése termikus vagy fotokémiai hatásra):

Cl2 ----> Cl• + Cl•

3. Hidroxil gyök (huzamosabb ideig levegőn tárolt dietil-éterben képződő dietil-éter-hidroperoxid hő hatására történő robbanásszerű bomlásának első lépésében keletkezik):

CH3-CH(O-O-H)-O-CH2-CH3 ----> CH3-CH(O•)-O-CH2-CH3 + •OH

4. Benzoát gyök (vinil-klorid katalitikus klórozásakor használatos dibenzoil-peroxidból képződő iniciátor - elíndítja a láncreakciót, de nem katalizálja azt):

Ph-C(=O)-O-O-(O=)C-Ph ----> 2 Ph-C(=O)-O•

A gyök stabilitása - és így élettartama - nő, ha a magános elektronnak a molekulán belül delokalizációra van lehetősége: az elektronok delokalizációja csökkenti azok energiáját, ami végeredményben az egész molekula szempontjából energiacsökkenést, vagyis növekvő stabilitást jelent:

5. Trifenil-metil gyök (a C(III) atom három vegyértékű, a molekula trigonális planáris - a magános elektron delokalizálódik a három benzol gyűrűre):

Ph3C•

6. Difenil-ketil gyökanion (benzofenonból alkálifém hatására képződik - erősen kék színű, szerves oldószerek vízmentességének jelzésére használatos, ugyanis víznyomok hatására elbomlik):

Ph2C=O + Na ----> Ph2C-O•(-) Na(+)

7. Nitroxil gyökök (stabilisabbak, az elektrondelokalizáció rezonancia határformákkal leírva):

R2N-O• <----> R2N(+)-O(-)

8. 2,2,6,6-tetrametil-piperidin-1-oxil (TEMPO) (kereskedelmi forgalomban kapható stabilis gyűrűs szerkezetű nitroxil gyök - olvadáspont 36 ºC, gyulladáspont 67 ºC)

(CH3)4-C5H6N-O•

/Markó-Farády: Szerves kémia, 1985.

Markó-Ungváry: Szerves kémia, 1997.

Aldrich Catalog, Aldrich-Chemie GmbH/

* Ph3C•

propeller alakú

* Ph2C•-O(-) Na(+)

C atomon van a magános elektron

2xSü (4/6): lehet hogy inkább a tudományokban is használatos "gyök" kifejezés régebbi eredettel rendelkezik, és ő "magából belőle" ered a gyökér. Úgyértem nem a "gyökér"-nek egy lerövidült formája, hanem vele közös eredetű, ami megmaradt eredeti alakjában, a tudományok által szétcincált jelentéstartalmakkal. Mindenesetre érdekes, és engem is szokott ez zavarni, hogy "csak úgy" használnak kifejezéseket... és szerintem a "gyök"-nél is nagyon sokszor indokolatlan a használata. Illetve nyilván nincs jobb szó rá, és ahelyett hogy a jelenséget saját névvel látnánk el, ráaggatjuk ezt az inget aztán később azt se tudjuk kié volt valójában.

...nem találok netem sem etimológiát a gyökér szóra... valamilyen obi-ugor tanulmányt dob ki egy illető Sipos Mária által, de az eg egészen más alakú szót magyaráz "gyökér" jelentéssel

Akkor nagyon örülsz kérdező...?

Sokan sokféle választ adtak, csak te felejtettél el visszajelezni.

Utálom a te fajtádat...

#7: „ lehet hogy inkább a tudományokban is használatos "gyök" kifejezés régebbi eredettel rendelkezik, és ő "magából belőle" ered a gyökér.”

Lehet, sőt elég valószínűnek hangzik.

Etimológia

Elvonás a gyökér szóból, tkp. a német Wurzel szó tükörfordítása.

[link]

fn. tt. gyök-öt. Vagy egy eredetű a köznépies gyön, gyün (jön v. jő) igével, vagy a göcseji, s némely más vidéki tüke (tőke) tájszóval, valamint a közdivatú csög, csök, tőke szókkal is, a midőn valamely csomót, göcsöt, göcsöst jelent. Török és csagataj nyelven: kök.

[link]

Eredet [gyök < újmagyar: gyök < gyökér]

Téves értelmezésű elvonás, mintha a gyökér képzett szó lett volna.

[link]

Eredet [gyökér < ómagyar: gyökér < ősmagyar: gyüker, döker (gyökér, összekötő) < dravida: pogil, pokkulu (összekötő, köldök, „pokla”)]

[link] %C3%A9r