Mekkora tömegű vízben kell feloldani 50, 0 g kén-trioxidot, hogy 50, 0 tömeg%-os kénsavoldatot kapjunk?
Meg még van pár kérdésem...
Elvégeztük a következő kísérleteket:
A. esetben: egy-egy kémcsőbe híg salétromsavat öntöttünk, majd egyikbe rézlemezt, a másikba vasszeget tettünk. Ezután két másik kémcsőbe 60 tömeg%-os salétromsavat öntöttünk, majd a híg salétromsavas oldatban lévő fémeket kivettük, s a tömény salétromsavat tartalmazó kémcsövekbe helyeztük.
B. esetben: egy-egy kémcsőbe tömény, 60 tömeg%-os salétromsavat öntöttünk, majd egyikbe rézlemezt, a másikba vasszeget tettünk. Két másik kémcsőbe híg salétromsavat öntöttünk, majd a tömény salétromsavat tartalmazó oldatban lévő fémeket ezekbe a híg salétromsavat tartalmazó kémcsövekbe helyeztük.
Mit tapasztaltunk és miért? Keresd meg a helyes válaszokat!
Az A és B eset között nincs semmi különbség: a vas mindkét esetben színtelen gáz fejlődése mellett oldódik, míg a réz csak a tömény oldatban oldódik vörösbarna színű gáz képződése mellett.
A eset: a híg salétromsavoldatban a vas oldódik, a réz nem, ezért a vas esetén gázfejlődést tapasztaltunk, a réz esetén nincs változás.
A eset: a híg salétromsavoldatban a vas oldódik, és a réz is, ezért mindkét esetben gázfejlődést tapasztaltunk.
A eset: Tömény oldat esetén a réz oldódott csak vörösbarna színű gáz fejlődése mellett, míg a vas nem oldódott, mert a vas tömény oldatban passziválódik.
A eset: Tömény oldat esetén a réz oldódott színtelen gáz fejlődése mellett, míg a vas nem oldódott, mert a vas tömény oldatban passziválódik.
B eset: Mivel a vas tömény salétromsavban passziválódott először, ezért a híg oldatban nem lesz változás a vas esetében.
B eset: A réz esetén ugyanúgy mindkét oldatban ( híg illetve tömény) volt változás: vörösbarna színű gáz fejlődött.
B eset: A réz esetén a tömény oldatban volt változás: vörösbarna színű gáz fejlődött.
B eset: A réz esetén a tömény oldatban volt változás: színtelen gáz fejlődött.
Mennyi ezeknek az ionoknak/összetett ionoknak a protonjai és elektronjai?:
NO3-
SO42-
NH4+
Kén-dioxidot az iparban pirit ( FeS2) pörkölésével, azaz oxigénnel való reakciójával állítják elő az alábbi rendezendő reakcióegyenlet alapján.
Számítsd ki, hogy 40 m3 szobahőmérsékletű kén-dioxid-gáz előállításához mekkora tömegű piritre és mekkora térfogatú levegőre van szükség!
A rendezendő reakcióegyenlet: FeS2 + O2 → SO2 + Fe2O3
Tudjuk még, hogy :
szobahőmérsékleten 1 mol gáz térfogata 24 dm3,
a levegő 21 térfogat%-a oxigén,
MFe = 56 g/mol,
a pirit pörkölése 100%-ban végbement.
Kérek mindenkit aki tudja segítsen, mert fontos lenne! Köszönöm. A kérdést amit alapból írtam azt se felejtsétek el! Még egyszer köszönöm! <3
válasza:Első kérdésre már volt válasz, de azért leírom: Kiszámolod, mennyi vízzel reagál el a kén-trioxid, és ehhez aztán mennyi víz kell a kiszámított töménységhez. A kettő összege lesz a kért mennyiség.
A réz salétromsavval reagál, végső soron nitrogén-dioxid képződik. A vasat a tömény salétromsav passziválja.
Protonszám: rendszámok összege, elektronszám: protonszám-töltés.
A reakcióegyenletet rendezed, kiszámítod, hány mól oxigén kell hozzá, abból megtudod, hány dm^3, abból pedig már egy százalékszámítás, hogy mennyi levegő.
válasza:1.
http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..
2.
A.
Fe + 2 HNO3 = Fe(NO3)2 + H2
Fe + HNO3 ≠ (Fe2O3 védőréteg)
Cu + HNO3 ≠
3 Cu + 8 HNO3 = 3 Cu(NO3)2 + 2NO + 4 H2O
2 NO + O2 = 2 NO2
B.
Fe + HNO3 ≠
Fe2O3 + 6 HNO3 = 2 Fe(NO3)3 + 3 H2O
Fe + 2 HNO3 = Fe(NO3)2 + H2
3 Cu + 8 HNO3 = 3 Cu(NO3)2 + 2NO + 4 H2O
2 NO + O2 = 2 NO2
Cu + HNO3 ≠
4.
4 FeS2 + 11 O2 = 2 Fe2O3 + 8 SO2
mFeS2 = (40 m3/24 m3/kmol) * (4/8) * 120 kg/kmol
Vlevegő = 40 m3 * (11/8) * (100/21)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!