Mit tudtok az óriás szalpáról?

Rövidített összetett szó:

szal=szóval

pá=búcsúzom Öntől

szalpá=szóval búcsúzom Öntől

óriás szalpá=egy nagyon nagy "szóval búcsúzom Öntől"

Az elő-gerinchúrosok törzsébe tartozó tengeri állat. Kissé hasonlít a medúzára, de attól jóval fejlettebb (pl. légzése nem kopoltyúval, hanem kopoltyúbéllel történik ). Lebegő életmódot folytat.

Lat : Salpa maxima ( képet ez alapján rengeteget kidob a gugli. )

Részletesebben :

[link]

Zsákállatok avagy Előgerinchúrosok (TUNICATA vagy PROCHORDATA) törzsébe tartozik.

Szalpák (THALIACEA) osztályába.

Szalagizmúak(DESMOMYARIA) rendjébe.

1 és 15 cm közötti nagyságú hordó alakú (a hordót körkörös izmok veszik körül, melyek mozgása- elernyedése-összehúzódása- a víz mozgását eredményezi, rakéta elv szerűen kilövelli) plankton zsákállat (máshogy mondva egy cső alakú kocsonyás állat), mely hasonlít a medúzákhoz, de a testfelépítése, illetve plankton viselkedése megkülönbözteti tőlük.

Mozgása vízszivattyúzással történik, amit a mellékelt videón szemügyre vehetsz. Táplálkozás ugyanígy a beáramló vízzel, de külső diffúzió által is történik minimális. Elől van a szájnyílás, hátul a kloaka nyílás. A szájnyílásnál a garatüreg és a kloáka üreg közötti sövényszerű kitüremkedéseken találhatóak a kopoltyúk.

Innen a garatüregbe vezet az út, ahol két csillós ív a hordó hosszanti irányába fut le, mely a lélegző üregbe való bemenetelt körülveszi és a haloldalon egy mirigyes, csillókkal bőven borított vályúban folyatódik, ettől vezet egy újabb csillós barázda a nyelőcsőhöz. Minden zsigeri szerv egy változó színű "góc-gombóc"-ban található a test hátsó oldalsó részen.

Idegrendszerét tekintve:

[link] -ről idézve:

"Az idegrendszer középpontja: az agyduc, a belőle eredő sok ideggel együtt a kopott ú-szalag megerősítése helye fölött található. Úgy az idegrendszer, mint az érzékszervek - minthogy a Sz. szabadon mozgó állatok - jól fejlettek. Az agydúc mellett (tőle hátoldalvást) találjuk a barnavörös színű szemet. "

Az egyenlítői, mérsékelt, illetve hideg tengerekben egyaránt megtalálható a felszín közelében önmagában, vagy többed magával kolóniákat alkotva (két életciklusuk van ennek megfelelően egy magányos, és egy csoportos). A legnagyobb populációk az Antarktiszhoz közeli déli részeken lelhetőek fel. Itt gyakran közepesen nagy mélységekben is előfordulnak, ahol akár a krilleknéll is nagyobb kolóniákat- óriás rajokat alkotnak

feltételezhetően a krill populácók csökkenésével teret nyertek a szalpák, ők töltötték be a meg üresedő élettereket. ( [link]

Ennek oka, hogy a növényi plankton kolóniák rohamos növekedésére reagáltak (gyors reprodukcióval), hiszen az élelemforrásban bővelkedő tért hamar betöltik, gyorsabban mint bármely más soksejtű a térségben. Legnagyobb ellenségük ennek ellenére még is ugyanezen fitoplankton, hiszen mint említettem a mozgása vízszivaggyú (víz be- ki áramlással) elvén működik, amikor is víz, és ezzel természetesen élelem, azaz fitoplankton is bekerül a testbe, ezáltal növelve annak belső sűrűségét, továbbá a növekvő belső tartalom egy idő után eltömítve az állat halálát okozza, mivel alsóbb és hidegebb- sötétebb mélységekbe sülylednek. Ez komoly problémát jelent a térség ökológiai stabilitásában, hiszen a fitoplankton bár a mélybe süllyed, de a felszíni burjánzás mértéke gyakran nagyobb, mint az erre reagáló szalpa populáció növekedés.

Még szerencsétlenebb helyzet, amikor ezek a mega kolóniák melyek így elpusztultak nem a mélységbe sülylednek, hanem a felszínen maradva vastag nyálkás réteget képezve elzárják az oxigént (egy fajta kőolaj rétegszerűen), illetve bizonyos beeső fénytartományokat leárnyékolnak. Ez a felszínről táplálkozó madarakat, illetve pratra sodródva a pratmenti ökoszisztéma tagjait is hátrányosan befolyásolja. Gazdasdági súlya is hatalmas, hiszen a sérülő ökoszisztéma okozta veszteségeken felül, komoly tursiztikai, illetve halászati problémát is jelentenek az adott térségekben. (fontos megemlíteni, hogy az atropogén szennyező források is pusztítják ezen állatokat is)

A lesüllyedő tetemek az óceáni nagy körforgást is befolyásolják (nagy szállító szalag), bár ennek hatásai még mind máig kutatásokat igényelnek. Amit biztosra tudhatunk, hogy ezen R-stratégista élőlények jelentősen befolyásolják az óceáni szénciklust (jelentős terhelést jelentenek), ezáltal is elősegítve a globális felmelegedést.

(fontos megemlíteni, hogy a fitoplankton virágzás után mint minden r-statégista populáció összeomlik magától)

A két életciklus: oozoid ciklus a magányos, amikor aszexuális módon bimbózás által kolóniát alkot (sok kis hordó összekapcsolódik), amikor is a fiatal egyedek elhagyhatják a kolóniát elkezdve magányus életszakaszukat. A kolóniában élést blastozoid ciklusnak nevezzük, ez a záró életciklus egyben. Láncot alkotva, akár sok milliós kolóniában már megjelennek a hím- nőstény egyedek is, amikor is a hímivarsejt megtermékenyíti a nőstényeket, itt megemlítendő, hogy a fiatal egyedek a nőstény sejtfalához tapadva élnek egy ideig, majd növekedve leválnak, és kezdődik nekik az oozoid állapot.

Tényleg nagyon jó leírás van amúgy itt, talán érthetőbb is:

[link]

Több információ:

Rövid bemutatása:

[link]

Felépítése:

[link]

[link]

Videó róla:

https://www.youtube.com/watch?v=whOgHxEFnFw

[link]

Guglin nagyon sok szép- szemléltető kép van róla:

[link]