A függőón pontosan milyen irányba mutat?

inkább a föld tömegközéppontja felé, mert nem biztos, hogy homogén, sőt állítólag kavarog is odalent.

Persze, ha oldalról van egy hegy vagy egy nagy épület, az is elhúzza egy kicsit

Még tudományosabban és pontosabban: a nehézségi gyorsulás irányába.

És én – bár ezzel kevesen vannak így – a nehézségi gyorsulást és a gravitációs gyorsulást két teljesen különböző értelemben használom. A nehézségi gyorsulás iránya az az én definícióm szerint a függőón iránya. Aminek legnagyobb eltérését a gravitációs gyorsulástól az okozza, hogy a Föld forog.

[link]

Egzaktul a függőón a rá ható erők eredőjének irányába mutat, azaz a zsinór iránya és a nehezékre ható erők eredőjének iránya szöget zárna be, lenne egy olyan összetevője az erőnek, ami az ónt olyan irányba mozdítaná el, hogy a zsinór iránya megegyezzen a nehezékre ható erők eredőjének irányával.

Hogy milyen erő hathat a nehezékre? Minden, amit fizikából tanulunk. Pl. lehet mágneses vonzásból fakadó erő. Lehet gyorsulásból fakadó erő. De ha az ón fefüggesztési pontja a Földhöz képest nyugalomban van, és nagyjából a földfelszínen vagyunk, nem fúj a szél, akkor a gravitációs erőhöz képest minden más erő elhanyagolható egy bizonyos pontosságon belül. Ha a felszínen vagyunk – azaz a föld köré írható gömbön kívül, akkor a föld egészének gravitációs ereje helyettesíthető egy a tömegközéppontba helyezett pontszerű testtel. Ilyen módon a gyakorlatban a Föld tömegközéppontja felé fog mutatni a függőón. Ha mondjuk egy barlangban vagyunk, akkor a közeli nagy tömegű objektumok már módosíthatják az összképet, de most nem igazán lenne kedvem utánaszámolni, hogy ez mennyire jelentős. Érzetre azt saccolom, hogy szemmel leolvasható mérőműszerek esetén (mérővonalzó, szögmérő) az eltérést nem lehet megfigyelni.