Miért világít az izzó test?

Ne így képzeld el. Felejtsd el ezt a hő termelődikes dolgot ,az egy járulék.

A vezető szálban egy mechanikai hullám halad aminek az amplitúdója a feszültség nagysága és a haladás+a feszültség mértékéből ered az áram pl 5Amper .Ez a hullám a váltóáramnál szinte csak oda vissza rángatja az elektronokat ,lyukakat a vezetőben frekvencia függvényében. Amikor egy vezetőben elektronok mozognak bármilyen okból ,akkor két fő ismert dolog történik .Egyik hogy a vezető atomjait gerjesztik és ezért magasabb energiaszintre lépnek ,ennek hatására a nukleonok fotonokat pöfékelnek ki magukból ,ezt látod .

Másik amit nem látsz hogy a vezető körül a mozgás hatására elektromágneses mező keletkezik.

A fotonok miatt se aggódj ,azok egyszer elfogynak ,ilyenkor kiég az égő és dobhatod ki a kukába.

azért, mert a testekre jellemző, hogy elektromágneses energiacsomagokban (kvantumokban) igyekeznek leadni energiájukat, és ezeknek az energiacsomagoknak a tartalma függ a test hőmérsékletétől.

Hmm illusztrálnám egy példával:

Adva van az űr sötétjében egy közel 0 K hőmérsékletű test. Ha energiát közlünk vele, akkor az elektromágneses hullámokat kezd sugározni. Minél több hőt közlünk vele, annál nagyobb energiájú (rövidebb hullámhosszú/kékebb) hullámokat is kibocsájt a már addigi gyengébbekkel egyetemben. Ha nagyon felhevítjük, több millió fokra, esetleg lehetséges lenne, hogy akár gamma-sugarakat is kibocsájtson.

Ha abbahagyjuk a hevítést, a test tovább sugároz, de mivel közben egyre hidegebb lesz, csak egyre kevesebb energiát ad le egyszerre, és annál tovább tart a hűlés. 0 K közelében a hűlés sebessége is a 0-hoz közeledik.

Tehát az izzószál is ennek köszönheti, ugyanis a wolfrám azon a hőmérsékleten már képes a látható tartományból is fényt sugározni.

jam, amúgy a foton meg úgy jön ide, hogy az az elektromágneses sugársás részecskéje.

Remélem tudtam segíteni, legyen szép napod :)

jam, amit az első írt az számomra elég értelmetlen.

Az én ismereteim szerint több sebből is vérzik.

Hmm igazából keveredik benne a klasszikus hullámtan, a váltóáramok, a spektroszkópia, meg a magfizika, ami jónak is hangzik, csak az a gond, hogy ezekből pont az össze nem illő dolgokat rakta egybe. :S

Amúgy a szál nem azért ég ki, mert elfogy belőle a foton...

A kiégés csak egy jelenség, bizonyítéka annak, hogy az anyagok magas hőmérsékleten jobban szublimálnak, lásd: wolfram szál.

Amúgy a fotonokra nem jellemző az anyagmegmaradás törvénye, bár nem is tudom mennyire tekinthető anyagnak :S

Na mind egy, a lényeg, hogy az univerzumban fellelhető fotonok számának összege nem állandó. Fotonok keletkeznek, és elnyelődnek.

Petboy mindenhova ökörségeket irkál, nem kell foglalkozni a hozzászólásaival.

Elfogynak az elektronok és akkor kiég az égő, hogyne...

Hmm... Kicsit tegyük tisztába a dolgokat.

Szóval minden atom mindig és mindenkor sugároz. Ez az Univerzununk egy alapvető folyamata, amely mindig és mindenhol, minden létező anyagi dologra jellemző.

Pontosabban az atom elektronpályáin keringő elektronok nyelnek el és bocsájtanak ki (abszorbálnak és emittálnak) folyamatosan fotonokat (fénykvantumokat). Ha ezen kibocsájtott fotonoknak a rezgésszáma a 390-750 nanométeres tartományba esik az elektromágneses spektrumon, akkor beszélünk látható fény kibocsájtásáról. (Ezen tartományba eső elektromágneses rezgéseket képes az emberi szem érzékelni.)

A kibocsájtott fotonok az atom belső energiájának megfelelő hullámhosszúak. Ha magasabb az atom belső energiája, akkor rövidebb hullámhosszú, vagyis magasabb rezgésszámú fotonok kerülnek kibocsájtásra.

Vegyük a példádat, az izzószálat. Valóban elektronok haladnak rajta keresztül, amelyek a wolframszál atomjainak elektronjait gerjesztik. tehát az izzószál atomjainak belső energiája növekedni fog. Az izzószál hosszát és vastagságát úgy állították be a gyárban, hogy az ellenállása pont akkora legyen, hogy a normál hálózati 230V feszültség hatására egy bizonyos hőmérsékletre melegedjen fel. Ekkor a wolframszál atomjainak elektronjai olyan frekvenciájú elektromágneses hullámokat bocsájtanak ki, amelyek a látható fény tartományába esnek, tehát szemünk érzékelni képes a kibocsájtott elektromágneses hullámokat.

Ez így valójában csak részben igaz, mert az izzószál a közölt energiának kb. 80-85%-át az elektromágneses spektrum infravörös tartományában (vagyis hősugárzásként) adja le, és csupán kb. 8-10%-át a látható fény tartományában. Ezért olyan rossz hatásfokú az izzószálas világítás, és ezért olyan forró a villanykörte működés közben. Az energiatakarékos izzók teljesen más alapelven működnek, ezért lényegesen jobb hatásfokúak az izzószálas fényforrásoknál.

Térjünk vissza kicsit az elektronokhoz. Az izzószál elektronjainak gerjesztése egy folyamat, amely a közölt (rajta átfolyó) áram hatására történik. Amikor az izzószál elektronja energiát nyel el (abszorbál), akkor az izzószálat alkotó atomok elektronjainak rezgésszáma fog növekedni, vagyis végeredményben mozgási energiaként tárolódik el a közölt és elnyelt energia. Ennek hatására az izzószál egy elektronja gerjesztett állapotba kerül, majd néhány milliárdod másodperc múltán visszaugrik alapállapotba. Az alapállapotba való visszatérés folyamataként pedig jól meghatározható frekvenciájú elektromágneses hullám formájában kisugározza az addig elnyelt energiát. Ez a néhány milliárdod másodpercnyi idő annyira rövid, hogy agyunk nemhogy ezt a rövid időt, de ennek a sokezerszeresét sem képes önmagában érzékelni. Ám egy izzószálat többmilliószor milliószor milliónyi atom alkot, amelyek mindegyikének az elektronjai folyamatosan produkálják ezt a hullámkibocsájtást. Tehát hiába az iszonyú rövid idő alatt lezajló kibocsájtás, ha nagyságrendekkel többször történnek a kibocsájtások, így agyunkban folyamatos fénysugárzás képzetét keltik.

Tehát fő kérdésedre a válasz egy mondatban:

Azért világít az izzó test, mert a test atomjainak elektronjai olyan gerjesztési szinten vannak, amely gerjesztési szintről az alapállapotba történő visszalépésük folyamán az addig elnyelt energiamennyiséget olyan frekvenciájú elektromágneses hullámokként bocsájtják ki, amely elektromágneses hullámok az emberi szem számára látható fény tartományában helyezkednek el az elektromágneses spektrumon. :)

> A fotonok miatt se aggódj ,azok egyszer elfogynak ,ilyenkor kiég az égő és dobhatod ki a kukába.

:-D A processzor meg füsttel működik. Ha kijön a füst, akkor nem működik tovább…

Látom megérkeztek a kocsma fizikusok ,Sceptict leszámítva ,bár még ő sem értette meg hogy nem az elektormágneses hullámokat látjuk ,de ő legalább nem vagdalódzik ,pocskondiázik.

A többinek annyit hogy kussoljatok ha nem értitek a fizikát.

Miért világít az izzó test? A bármilyen okból gerjesztett atom fotonokat emmittál ki és pont.

A szem csapocskái a becsapódó fotonok közül egy szűk hullámhosz tartományt képes érzékelni ,erre mondod hogy világít és pont.

A többi zagyvaság hogy hőhatás meg elektromágnes nem válasz a kérdésre.

Eleve nem sugároz elektromágneses hullámokat a világító test ,amit meg hősugárzásnak hívtok az ugyan csak foton ,egy alacsonyabb frekin mint a vörös.

Amikor egy atom nukleonjaiból kipréselődik bizonyos mennyiségü foton ,de nem töltődik vissza lásd izzó kifele világít és őt nem világítja vissza senki, akkor az atom is átalakul így már nem tudja betölteni azt a feladatát amit wolfvram korszakában betöltött .KI ég. A spirál elveszíti rugalmasságát ,elszakad ,eltörik.

A wikipédiás hülyeség hogy elektromágneseket világít ki magából az izzó test egy akkora prosztóság hogy bárkinek megcáflom egy s alatt .

Fogj egy lézert amivel játszanak a gyerekek és térítsd el az elektromágneses hullámát egy másik elektromágneses hullámmal ,vagy állandó mágnessel ,vagy egy 2000V ra feltöltött müanyag rúddal.

Nem fog menni , ha menne nem létezne optikai szálon való duális oda vissza kommunikáció ,internet hálózatoknál.

A fotonnak semmilyen elektromágneses tulajdonsága nincs de még tömege sem.Hogy mégis anyag amerre halad,csak azért van mert olyan gyorsan halad amilyen gyorsan leválnak róla a létezési hullámai ,így maga előtt torlódik fel egy "sűrű" hol volt hol nem volt , múlt réteg. A múltjában létezik ezért nem is telik neki az ideje, kivéve ha sűrűbb közegbe pl vízben halad ,akkor lassan el kezd ketyegni az órája.

A foton csak közvetíti az anyagok között az energiát mechanikai hullámokkal ,mivel fizikailag mérhető erővel nyomja arrébb az anyagot amibe becsapódik. Ha a vezető rezonanci frekije hasonlít a bele csapódó fotonok frekijéhez akkor , megjelenik a mechanikai hullám a vezetőben.Ez elektronokat,vagy lukakat fog tologatni így felépül a mágneses tér .Amikor fordul az áram iránya tehát sebesség0 akkor potenciál max azaz megkapjuk az elektromos mezőt pl 230V , így váltakozik 90° on ként az elektomos és a mágneses mező .Ezt nevezzük elektromágneses mezőnek ,de ez nem megy sehova ,szépen ott marad a vezeték körül az induktivitás mértékétől függően néhány cm -1m tartományban.

De hát akik kocsmában tanulták a fizikát azok ezt nem érthetik .