Miért kapcsolódnak az atomok molekulákká?

A kérdésedre én úgy válaszolnék, hogy kisebb energia szintre kerüljenek.

Az atom maga semleges, hiszen proton-pozitív töltés, neutron-semleges töltés, és elektronból-negatív töltés áll.

Az atommag protonból, és neutronból át, így az pozitív töltésű, és a körülötte kering elektron mint írtam negatív, tehát ők nem taszítják egymást, hanem vonzzák---> így alakul ki az atom.

Az atomok állnak össze molekulákká.

Ha belegondolsz akkor az atommag körül keringő elektronok elektron héjakba tömörülnek;több ilyen héj van (tudod kvantumszámok témakörnél van erről szó

[link]

Ezek az elekronok lesznek, vagy lehetnek a kötőelekronok, ha párosítatlanak, ezt pedig a kvantumszámoknál találod meg, hiszen mindennek a lényege ez(főkvantumszám, héj, mellékkvantumszám-alhéj stbstb spdf-KLMNOPQ ezekre keres, vagy olvasgass ezekről).

Én úgy képzelem, mint egy bolygórendszer, aminek a külső bolygói, amik jelen esetben az elektronok kapcsolódnak egy másik bolygórendszer napjával, ami pedig az atommag.

Ez akkor következik be ha közel kerül pl egymáshoz, vagy párosítatlan elektron van a külső héjak valamelyikén, és különböző fizikai-kémiai trv figyelembe vétele alapján kapcsolódnak egymáshoz.(több kémia kötés létezik, melyek mechanizmusára googlen, vagy wikipédián rátudsz keresni és jókat ír.)

Először is ha egy mód van rá akkor ezt a könyvet olvasd el:

[link]

Ebben tökéletesen meglehet érteni a dolgokat akkor mehetsz a következő könyvére, és ha ez is meg van akkor merészkedjél a kémia világába, mert így csak elvérzel, hiszen ezen elméleteid nem fednek komoly előzetes tudást, kutató munkát.

A példádat tekintve pedig:

Gondolhatod így, persze, hogy gondolhatod. Csak ez hit kérdése lesz, és a tudományban olyan nem kívánatos. Tények legyenek, melyeket előzetes kísérletek bizonyítanak, amelyeket függetlenül bárhol elvégezhetnek.

Amit Te itt mondtál, hogy érzékelnél töltést. Nos ez érdekes dolog, miért ne érzékelhetnél, csak a kérdés mekkora lenne az a töltés. Lehetséges, sőt van egy nagyon-nagyon minimális töltés eltérés, amelyet a molekula elbír anélkül, hogy komolyabban torzúlna, vagy torzítaná a saját, vagy a másik atom pályáit, vagy a kialakult molekula pályát. Egyszóval mérhetnél, de minimálisat, és szinte bizonyos, hogy jelenleg nem igazán állna erre megfelelő gép sem, csak modelleket állítanának a fizikusok, hiszen ez már az ő asztaluk lenne.

Viszont semlegesnek vesszük az atomot, hiszen ha töltéssel rendelkezik az már nem atom lesz, hanem ion.

tehát töltéssel rendelkező molekula, vagy atom.

[link]

Van, hogy több száz atom kapcsolódik, sőt van, hogy több ezer molekula kapcsolódik. Pl.: a humusz több ezer-tízezer ha nem több molekulából áll, amely több millió atomból áll, és ez egy a sok-sok mondjuk úgy "dolgokból", amelynek a szerkezete ilyen, ez pedig már valamilyen szinten, sőt szinte teljes egészében az anyagfizika területe lenne.

Keres rá az ELTE Anyagfizikai tanszékére, és olvasgasd a munkáikat.

Érdekes, és izgalmas világ a természettudomány, csak tanulni kell sokat, nagyon sokat!!

De megéri! :)

A Bhágavatam (egy ősi, szanszkrit nyelvű szentírás – történelmet, filozófiát, természettudományt, stb. tartalmaz) szerint alapvetően négyféle részecske létezik, a legkisebb neve paramánu. Ez gömb alakú, az átmérője d. A második és harmadik fajta részecske szintén gömb, átmérőjük 2d és 3d. A negyedik alakja tojáshoz hasonlít, egyik irányban d, másik irányban 1,2 d a mérete.

Az 1. és 3. részecskék párokba rendeződnek, és hosszú láncot alkotnak. A lánc egy hullám alakját veszi fel … összesen hétféle hullám alakul ki. A hullámvonulatot a Bhágavatam ’fénysugárnak’ nevezi, azaz a közepes „haladási sebessége” megegyezik a fény sebességével. Amikor ez a hullám kör alakban záródik, létrejön egy hullámokból álló alakzat, amely ’jobbra’ a fénysebességgel körbeforog. A Bhágavatamban megadott adatok alapján (frekvencia, sebesség, stb.) kiszámolható, hogy a körhullám sugara 2,8179402894x10 (-15-en), ami nagyon kis eltéréssel az elektron sugarának mérések során adódott értéke.

Az eredeti négy alaprészecske további kombinációiból jönnek létre (?) a ma protonnak, neutronnak, stb. nevezett részecskék, és összekapcsolódásukból a molekulák (hasonlóan felépítve, mint ahogy Mendelejev feltételezte).

Miért?

… Egyéb információkból arra a következtetésre (is) lehet jutni, hogy az egész világegyetemünk – benne az atomokkal, molekulákkal, az elektronokkal és a többi részecskével – egy „virtuális” világegyetem, hasonló módon jön létre, mint a számítógépünk képernyőjén a kép. Egy adott frekvenciával rezegve újra és újra „létrejön”, majd „kialszik”, parányi változásokkal, s így a létezés, a mozgás, a fény, stb. illúzióját alkotja meg. A kelet filozófusai ezek alapján a világot „máyá”-nak, az illlúzió világának tartják, míg eredetijét (ahonnan a „vetítés” történik), a való világnak, a brahman ragyogó világának tartják.

És mindez miért? Mert a virtuális világ kiváló tanulási lehetőséget teremt az élőlényeknek, a tudattal és vágyakkal rendelkező egyéneknek, hogy aztán "éretté" válva visszamenjenek eredeti otthonukba a valóban minden tekintetben "ÉLŐ" világba - mondja a Bhágavata Purána.