Egy rúdra erősített test melyik esetben mozog rövidebb ideig, ha függőleges állásból kerül vízszintes helyzetben vagy ha vízszintesből függőlegesbe?

8 Látom elsőre megértetted ,azért írtál két kommnetet mindjárt .:D

(gyökér)

A kérdésből semmilyen információ nincs arra hogy mitől kéne a függőleges állásból elindulnia a vízszintesbe.

A feladatra nem lehet válaszolni mert csak a jobboldali esetben játszik a gravitáció mint elindítás!!!!!!!!!!

A bal oldal ciklusideje attól függ hogy mekkora erővel azaz mekkora sebességgel lököd meg, tehát te viszed bele a gyorsulást ,de ilyen adat NINCS megadva!

Az a garavitációtól soha nem indul el.

Értyük?

A függőleges az azt jelenti hogy nyugalomban van ,FÜGG ,fel van Függesztve, akkor is ha nem lóg hanem függőlegesen ÁLL ahogy a kérdésben is benne van hogy ÁLLás.

Értyük?

Petboj: a felső holtpont nyilván egy instabil egyensúlyi állapot, tehát a kérdés arra vonatkozik, amikor a rendszer ebből az egyensúlyi állapotból infinitezimális mértékben kitér. Nem értem, hogy neked ez miért okoz ekkora lelki törést, de azt értem, hogy te általában csak kötekedsz, de értelmes választ még semmire sem adtál.

Szóval a kérdező kérdése teljesen jogos és értelmes, de válaszolni rá pontosan csak egy igen bonyolult differenciálegyenlet megoldásával lehet. Bár lehet, hogy ezt át lehet hidalni, majd még gondolkodom rajta.

15 Mielőtt még kötekedni akarnék :"a felső holtpont nyilván egy instabil egyensúlyi állapot"

Akkor a gyurma tömegközéppontja a forgástengelyre mutatva szöget zár be a függőleges állással azaz nem függőleges.

A kérdésben pedig egyértelműen függőleges állapot van megadva,azaz nyugalomban függ a test ,függetlenül attól hogy ez egy hurkapálcára állított gyurma vagy egy lelógatott inga,így az magától soha nem idnulhat el csak ha meglököd.

Vagyis a megoldás kiszámításához kellene vagy egy szögadat vagy egy v indító sebesség.

A jobb oldali ideje megoldható mivel tudjuk a gravitációs gyorsulást és a t 0 át.

A jelen adatokból csak feltételezéseket lehet levonni (nem függőleges!)aminél mennél jobban közelíti a függőleges állapotot az elengedés előtt (a bal oldalinál) annál hosszabb lesz az esemény ideje és valószínűleg logaritmusos ez az összefüggés.

Akár sokszorosát is elérhetjük a V-F állapotnak, a F-V állapotban ,de kihozhatjuk egyenlőre vagy fordítottra is .

Adatok hiányában nem megoldható a feladat.

Jó, értem, amit mondasz, de ha a felső holtponton adunk neki egy tetszőlegesen kis sebességet, akkor az időre ki kell jöjjön valami egyértelmű eredmény. És ha most ezzel a kis kezdősebességgel tartunk a nullához, akkor két eset van: Az idő vagy tart egy véges értékhez, vagy pedig a végtelenhez tart.

Ha jól értem, akkor te azt állítod, hogy az idő a végtelenhez tart (hiszen különben lenne egyértelmű véges megoldás végtelen kis sebesség esetén is).

Lehet, hogy igazad van, nem tudom. De szerintem ez nem annyira egyértelmű, kéne még valami bizonyítás.

Szerintem két eset van :

Amikor egy atomsor vastag a gyurma akkor beszélhetünk véges időről mivel ,tegyük fel hogy egyforma atomok ,és elveszek jobbról egyet akkor annak a súlya véges időértékben kifejezhető lesz.

Ha a valóságot nézzük , a gyurmagombóc nem formálható meg pontosan azonos darabszámú jobb bal oldali atomokkal és azok sorai el is csúszogathatnak így átmenetek képződnek, virtuálisan így egy atom tovább darabolható .

Ilyenkor az idő a végtelenhez közelít.

Vagyis a valóságban a végtelenhez közelít a lengésidő.

De nem adtunk neki semmilyen lökést!

Így igaz hogy mind a két esetben pusztán a tömeg+ erőkar+gravitáció adja az eredményt.

Természetesen ennek a parányi tömegközéppont -tengely szögét is ismernünk kell.

A másiknál 0 ról indul a centripetális erő és függőleges állapotig növekszik .

Nem tudom hogy kell kiszámítani ,nem vagyok klasszikus fizikamérnök de sejtésem hogy a centrifugális ,és centripetális gyorsulásokat fogja nézni +a G erőt az aki ezt kiszámolja.

Egy biztos ,nem én leszek :)