Lehetséges ilyet létrehozni?

"Egy allat pl nem lesz ongyilkos mert osztonosen eletben akar maradni."

Amit csinálsz az nem más minthogy beképzeled magadnak hogy ismered az állatok nyelvét ,gondolkodását ,miközben ostoba módon emberi cselekvéseket asszociáltatsz az állatoknál így mindíg az jön ki hogy né mán de hülye az elefánt mer nem akar hegyet mászni , meg biztos nincs szabad akarata mert nem bőjtöl.Ez nevetséges érvelés ,nem vetítheted ki egy más fajra a te szokásaidat, ugyan ilyen hibát követett el a múltkor is egy kérdező aki úgy tette fel a kérdést hogy a xy madár azért butább az embernél mert neki a házában nincs fűtés meg légkondi meg plazmatévé és ezáltal nincs meg az a komfortja mint az embernek és mind ez azért van mert az ember esze előrébb van az xy madárnál.Majd kijavítottuk hogy valószínűleg összehasonlítva az emberrel a madár ezerszer komolyabb lakással rendelkezik mivel az ő igényeit 100%ban kielégíti , mint biztonság , hőmérséklet ,szempontjából , ellenben az ember egyedül képtelen egy téglaházat felhúzni és folyamatosan kell dolgoznia azon hogy lakható maradjon az állaga , és még fűteni is kell.

Csak egy példa a szövőmadarak fészke ,amit egy ember meg sem tudna építeni ,csak rengeteg tanulással és gyakorlással ,a madár viszont úgy születik hogy benne van a fejében a szövésminta .

És ha már öngyilkos állatok nincsenek.

De vannak ,mivel a tudósok is csak ezt tudták magyarázatul adni a partra úszó bálnák esetén akik egyébként is nagyon intelligensnek mondottak ,tehát nem az van hogy egy gilisztát a partra sodort a víz hanem direkt úsznak a partra még akkor is ha visszarakkják az emberek.

Ez már jobb megközelítés. Böjtöt általában a vallásos, istenfélő emberek tartanak, akik félnek az "Isteni haragtól" (hogy a pokolra kerülnek, stb.), vagy az embertársaik általi "megszólástól", vagy azok, akik az egészségüket féltik (pl. orvos írta fel). Ez utóbbi erősen hasonlít az állatvilágban is előforduló böjtöléshez, amikor napokig nem eszik egy állat, mondjuk valamilyen sérülést követően, vagy betegség alatt.

Egy állat tényleg nem fog az űrkutatáson gondolkodni, mert nincsenek meg hozzá a kellő, alapvető ismeretei. Egyébként pedig fogalmunk sincs, hogy az állatok vajon miken gondolkodhatnak szabadidejükben. A macskám például néha, ha eszébe jutott, hosszasan tudott ücsörögni éjszakánként az erkélyen, és közben a Holdat bámulta. Ezt nehezen tudnám az ösztön számlájára írni, inkább egyfajta sajátos érdeklődésnek tulajdonítottam.

Az elefánt valóban nem valószínű hogy hegymászásra adná a fejét, de állatkerti elefántok szoktak olykor festegetni, vagy táncolni. Utóbbit spontán is művelik néha, még akkor is, ha kilátásuk sincs rá hogy jutalommogyorót kapjanak a gondozótól, mert az ott sincs velük.

Az emberszabásúaknak is megvan a maga szórakozása, pl. ugrálnak, tornásznak a faágakon, látszólag mindenféle cél nélkül, csupán önmaguk szórakoztatására. Esetleg a földön egy bottal, kővel vagy indával szórakoznak, majomházakban is gyakran játszanak vödörrel, vagy más játékokkal amit a gondozók adnak nekik.

És mi vajon nem ösztönből cselekszünk? Az időnk nagy részében az ösztönök vezérelnek minket is. A külső (környezeti) és belső (testi) környezetből jövő ingerek hatására megyünk el vécére, fürdeni, kajálni, inni, aludni, dolgozni, takarítani, a legtöbb dolgot amit csinálunk az ösztöneink hatására tesszük. Kétféle ösztön vezérel minket (akárcsak az állatokat): a létfenntartási és a fajfenntartási ösztönünk. Ez a kettő határozza meg a cselekvéseink túlnyomó részét.