Azok a növények, amelyeknek szükségük van emberi gondozásra (pl. sok gyümölcsfa), azok hogyan maradtak életben, amikor még nem is létezett ember?

Néhány példa:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

De vannak elhanyagolt, elvadult gyümölcsösök, amik szemmel láthatóan "egész jól megvannak".

Én most nyáron ettem olyan szilvafáról szilvát, ami egyszerre termett fehéret és kéket is. Azt hittem, ilyen csak a mesében van, de nem.

Az oltványok érezhetik magukat jól vadon is. Csak épp utolsó egyedként maradnak fenn. A magjukról fakadó utódok ugyanis szinte biztos, hogy nem a szülő gyümölcsöt fogják már teremni. Pl. ha elültetsz egy őszibarackmagot, akkor jó eséllyel keserűmandulafa lesz belőle.

Haveroméknak kertjében pl. van olyan szilvafa, amelyik négyféle szilvát, mellette almafa amely 2 féle körtét is terem.

Amit kérdezel, az két okból van.

Egyrészt az általunk termesztett növények célirányosan kitenyésztett fajták. Úgy tenyésztették ki őket, hogy lehetőleg minél több és minél jobb termést hozzanak. Ez azonban sokszor a "túlélőképességük" rovására megy. Lehet, hogy egy almafa szép, óriási almákat fog hozni, és szép tetszetően nő, de mellette közel sem olyan életképes és ellenálló, mint a vad fajták. Ha versenyhelyzetbe kerül, alulmarad. Mert a kitenyésztés során nem az volt a szempont, hogy minél strapabíróbb növényt tenyésszenek ki.

Másrészt a termesztett növények (elég csak a paradicsomra, paprikára, burgonyára gondolni) eredetileg más környezetben, más éghajlatban teremtek, így ez számukra idegen, és messze alulmarad itt a túlélőképességük az itteni fajokkal szemben.

Érdemes megnézni a vadbanánt és a különféle takarmánynövények, például a kukorica vad változatait is.

[link]

Ha jobban érdekel a téma, ebben a könyban nagyon hasznos dolgot olvashatsz különböző termesztett növéneink eredetéről, termesztésük kezdetéről:

[link]

[link]