A nehéz elemek közül, melyik elem maghasadása során szabadul fel a legtöbb energia?

Nehéz kérdés, kicsit gugliztam, de nem találtam erre összefoglaló táblázatot.

De itt van a hasadó és hasítható izotópok listája:

[link]

Ha gondolod, nézd őket végig egyesével, bár nem biztos, hogy mindegyikre találsz majd adatot.

Tudni kell továbbá, hogy a maghasadás egy véletlen folyamat. Minden egyes hasadás alkalmával más hasadási termékek keletkeznek, különbözik a keletkező neutronok száma és energiája, és az összes felszabaduló energia is. Ezért ami alább következik, azok mind átlagos értékek.

Gyakorlati szempontból 3 izotópnak van csak jelentősége.

Az ő hasadásuk során felszabaduló összes energia átlagosan:

U-233: 200,1 MeV

U-235: 211,3 MeV

Pu-239: 211,5 MeV

[link]

[link]

[link]

Nincs a kettő között semmilyen összefüggés.

Gondolj csak arra, hogy a felezési idő minden radioaktív atommag tulajdonsága. Ezen atommagoknak a döntő többsége egyáltalán nem képes hasadásra. Az, hogy az egyik mennyiség idő dimenziójú, a másik meg energia, abból is látszik, hogy nem sok közük van egymáshoz.

A felezési idő fogalma a radioaktív bomlásokra vonatkozik. A maghasadásból van gerjesztett és spontán. Az előbbire nem is értelmezhető a felezési idő fogalma. (Az utóbbi viszont valóban tekinthető a radioaktív bomlások egy speciális fajtájának.)

Sőt, az, hogy a hasadóképes atommagok mindegyike radioaktív is egyúttal, az tulajdonképpen a véletlen műve. De semmiképpen sem szükségszerű.

Másik példa: látod, hogy az U-235 és a Pu-239 hasadásakor majdnem ugyanannyi energia szabadul fel. Míg az előbbi felezési ideje több, mint 700 millió év, addig a Pu-239 felezési ideje csak 24 ezer év. Több, mint 4 nagyságrend(!) a különbség. Az U-233 felezési ideje a kettő közé esik (159 ezer év) de a hasadásakor keletkező energia mindkettőnél kisebb.

Nem. A hasadásnak _így_ semmi köze a radioaktivitáshoz.

A kritikus tömeg leginkább attól függ, hogy a hasadás során hány és milyen energiájú neutron keletkezik, és a hasadásnak, mint magreakciónak mekkora az ezekre a neutronokra vonatkozó hatáskeresztmetszete.

A maghasadás NEM radioaktív bomlás. A hasadóanyag radioaktivitása semmilyen módon nem befolyásolja a hasadás tulajdonságait.

Ha CSAK a hasadóképes atommagokat nézed, akkor valószínűleg igaz az, hogy minél kisebb egy izotóp felezési ideje, annál kisebb a kritikus tömege.

De ez nagy általánosságban nem igaz. A legtöbb radioaktív atommag ugyanis egyáltalán nem képes maghasadásra, akármilyen kicsi is a felezési ideje.

Amelyiknek az atomtömege a az egészre kerekített értékhez képest felfelé legjobban eltér:

urán, U, 92 238,02891(3) g/mo U, 92

tórium, Th, 90 232,0381(1) g/mol

protaktínium, Pa, 91 231,03588(2) g/mol.

.

lantán, La, 57 138,9055(2) g/mol.

.

.58,933200(9) g/mo

vas, Fe, 26 55,845(2) g/mol :) :)

54,938049(9)

.

.

alumínium, Al, 13. 26,981538(2) g/mol

[link]