Hogyan számoljuk ki, hogy hol van egy elem a periódusos rendszerben?

Szia!

Pont rátapintottál a lényegre a rézzel, ugyanis az nem 3d9 4s2, hanem 3d10 4s1 -energetikailag neki így a kedvezőbb (és így máris kijön a 29-es rendszám: 2+ 2+6 +2+6+10 +1, amúgy is kijönne a 29, ahogy írtad, de így helyes), de pl ha már két elektronról van szó, akkor inkább a 4s-et helyezi előtérbe és pl a nikkelnél 3d8 4s2 lesz. (am. függvénytábla periódusos rendszerébe bele van írva, úgy könnyebb...) A bróm viszont 3d-t már telítette a 4p előtt így neki a legkülső pályáján 2+5=7 elektronja van, ezért van a 7-es csoportban. Mindig abban a csoportban van, ahány külső elektronja van. (De ha mondjuk ion lesz belőle vagy kötésbe bonyolódik valakivel már eléri a nemesgáz állapotot, amire mindig is vágyott, de attól még nem lett az, így nem kerül másik csoportba, csak az elemeket soroljuk be. :P )

De, hogy kérdésedre válaszoljak, a sorrendet úgy tudod megállapítani, ha nincs előtted még egy "vak" periódusos rendszer sem, hogy: 1s2 | 2s2 2p6 | 3s2 3p6 (éés az kedvezőbb energetikailag, ha a 4s2 előbb töltődik fel, mint a 3d, mivel közelebb van a 3p-hez. Na szóval: aztán jön a) 3d10 és 4p6 | 5s2 4d10 5p6 stb... de! így egyszerűbb:

1s

2s 2p

3s 3p 3d

4s 4p 4d

5s 5p 5d

És ez a piramis úgy működik hogy ferde balra lefele mutató párhuzamos vonalakat húzol bele és megmutatja hogy vannak feltöltődés sorrendjében a pályák. (úgy hogy az előbbi sorrend jöjjön ki belőle).

(Ja, és ez biztos csak elírás, de az M héj után nem O jön, hanem N) :)

Egy kicsit hosszú lett, de remélem érthető...

A kivételeket meg kell tanulni, lehet hogy van rá szabály, ezt nem tudom, de: Cr, Cu, Nb, Mo, Ru, Rh, Pd, Ag biztosan, lehet hogy van még...

"A vegyértékelektronok a legkülső, még le nem zárt héjon lévő elektronok, melyek kémiai reakciókban vesznek részt. A d-mező fémeinél ide tartoznak még a le nem zárt d-alhéj elektronjai is. Ami nem vegyérték elektron az atomban, az az atomtörzshöz tartozik." /Ennyit kellene tudnod kémiából/

(első voltam)

Az ns és az (n-1)d alhéjak energiaszintje olyan közel van egymáshoz, hogy egyes esetekben (pl. I B csoportnál) energetikailag az kedvezőbb, ha a d-alhéj telített és az ns alhéj telítetlen {ns1(n-1)d10].

Ezt azzal magyarázhatod meg magaadnak, hogy ha ns2-t veszünk, ott számolni kell a két elektron egymást taszító hatásával is. Mert ugye egy atompályán vannak (ns). És erre igaz a Pauli elve, miszerint egy atompályán max 2 elektron tartózkodhat. A Hund-szabály szerint meg minél több a párosítatlan, annál kedvezőbb - de ez egy alhéjra vonatkozik mondjuk (s, p, d vagy f).

Ez volt a válaszom a kérdésedre, amit a legutóbbi hozzászólásodban tettél fel. A többi kérdést utána már nem bírtam értelmezni, de hátha ez is segítségedre válik, leírom:

vegyértékelektronokról:

azok az e--k, amelyek a kémiai reakciókban részt vesznek, ill. befolyásolják a képződő részecskék tulajdonságait (pl. moleulákban a nemkötő e-párok is befolyáasolják az alakot, a kötésszögeket.) Ezek a pr főcsoportjaiban található elemeknél a legkülső héj elektronjai. Pl. 32-es rendszámú elemnél 4s24p2.

helytelen vegyértékhéjnak nevezni a "le nem zárt" héjat, mivel akkor pl a 19-es rendszámú K vegyértéke--ja nemcsak a 4s alhéjon levő 1 e- lenne, hanem ezenkívl a 3s és 3p alhéjon levők is ide tartoznának, hiszen bár a 3s2p6 e-szerkezet viszonylag stablis, zárt, ún. nemesházszerkezet - az M héjhoz még üres 3d alhéj is tartozik, vagyis telítetlen.

Hibás vagy pontatlan egyes esetekben vegyértékhéjról beszélni, mivel pl a d-mező elemeinél a vegyértéke- 2 héjról, sőt az egyik (a kisebb főkvantumszámú) héjnak csak az egyik alhéjáról (a d-alhéjról) származnak.

Villányi A. - Összefoglaló középiskolásoknak című könyvéből idéztem, remélem, hogy az elgépelések és a rövidítések nem nehezítik a megértést.