Miért nem lehet az ősrobbanás helyét meghatározni?

A régi és nem túl pontos példával élve: ha te egy kétdimenziós lény lennél, aki egy lufi felszínén élnél, meg tudnád mondani, honnan kezdődött el a lufi felfújódása? Nem, mivel a tér minden pontban tágult egyszerre. Ezért 2D-ban nincs is kitüntetett középpontja.

Ugyanez az erősen sarkított példa igaz a 3D-re is. Nincsen középpont, mivel a tér pontszerű állapotból fúvódott fel - így a tér minden pontja, ami most körbevesz minket, benne volt az ősrobbanás középpontjában.

Sir Butcher válasza pontos, és számunkra (csökött agyúaknak) megmagyarázza a valóságot.

Viszont amit én nem értek, az az, hogy a világegyetem gyorsulva tágul. ez hogyan lehet?

Én úgy képzelem, hogy a világegyetem fénysebességgel tágul, mivel az ősrobbanás fotonjai (lehet, hogy akkor még nem is léteztek fotonok), de a fénysebesség valószínűleg létezett már akkor is, és a "hatás" fénysebességel terjedt.

Tehát, ha a világegyetem táguló határát az ún. "hatás" terjedési sebességéből adódó "láthatósági határ" adja meg, akkor a világnak azonos sebességgel, azaz fénysebességgel kell terjednie.

Nem, ez nem így volt.

A fotonok tényleg fénysebességgel terjednek - csakhogy itt magának a térnek a növekedési sebessége a kérdés.

Ezt ma úgy gondolják, hogy a kezdeti szakaszban (amikor még nem volt téridő), akkor ez a sebesség a fénysebesség sokszorosa volt (hiszen még nem is létezett se fény, se fénysebesség) - majd később, mikor már kialakult a tér, lelassult fénysebesség alá.

Ez azonban nem sokat jelent - csak azt, hogy ha a tér bármely pontján megállsz, akkor az ottani tágulás lassúbb a fénysebességnél. A tér nagyon távoli pontjai ettől még távolodhatnak tőled jóval fénysebesség fölött is - ugyanis nem vagytok összekötve.