A középkort tényleg csak kitalálták volna? Te mit gondolsz?

@18:47

A négy alapműveleten azért még volna mit gyakorolnod!

Amúgy meg teljesen mindegy hány év lett vagy nem lett betolva Gergely pápa előtt több száz évvel. A naptárreform 1582-ben volt, 429 éve, tehát most 2011 van.

Blá...blá...blá...

a./ Ne keverjük kérem Gizikét gőzekével.A Gergely-naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15., péntek lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak. Ennek abszolutte semmi köze az előző századok eseményeihez.

b./ 2011-1708=303! :=)

c./ Olvastam Herbert Illig könyvét, és akár lehetségesnek is tartom az elméletét. De amit mondasz, annak nincs értelme.

Német császári hódító politika. Ezt vetítették a múltba a szerzetesek. "Nagy Károlyt" valójában ez a III. Henrik német (magát római császárnak tekintő) uralkodóról mintázták. Aztán ezt a császár alaposan megverték Magyarországon.

"Miért vértes a Vértes hegység?

A Vértes a nevét egy történelmi esemény következtében kapta.

III. Henrik német-római császár 1051-ben nagy hadjáratot indított Magyarország ellen. Hadai a Dunával párhuzamosan haladtak a szárazföldön, a folyón pedig hadi gépekkel, katonákkal, élelmiszerrel megrakott hatalmas hajóhad követte. I. András, a magyar király ravasz hadicsellel a hódítók előtt haladva az egész vidéket kiürítette, a lakosságnak megparancsolta, hogy jószágával, minden ingóságával a hegyekbe vonuljon és mindent fölégetett. Az ellenség sem a katonaság, sem a lovai számára nem talált élelmet. A német császár lóhalálban futárt küldött a dunai hajóhadhoz, hogy sürgősen küldjenek élelmet seregének. A küldöncöt a magyarok elfogták és még egy ravasz hadicsellel egy német paraszttal a császár nevében azt az utasítást adták a hajóhadnak, térjen vissza Németországba, mert ő is visszavonul, mivel az országot ellenség támadta meg. A hajóhad vissza is vonult, Henrik császár így hiába várta a segítséget, éhező seregét meg váratlan rajtaütésekkel, főleg éjszakánként állandóan zaklatták, nyilazták a magyarok. A német császár kénytelen volt békéért könyörögni.

Ekkor András a magyar királyok szokásos bőkezűségével ötven óriási vizát küldött a császárnak, és ezenfelül kétezer szalonnát, ezer ökröt, több kenyeret, mint amennyit elbírtak, juhot és még rengeteg bort is. A katonák nagy örömükben, hogy megmenekültek a halál torkából, futottak haza, elhagyva felszerelésüket, elhajigálva pajzsaikat, fegyvereiket, vértjeiket. Vértjeik szinte beborították a hegyoldalakat. Éppen ezért a hegységet mind a mai napig Vértesnek hívják."