Létezik véletlen? Egy nagyon bonyolult rendszer, vagy káosz van körülöttünk?

Én nem hiszek a véletlenben, de attól egyáltalán nem biztos, hogy a rendszerünk nem káosz. Ugyanis egy bölcsesség alapján gyenge ember mentsvára a rend, mert a zseni uralkodik a káoszon is. :-)

Szerintem egy bonyolult rendszer, ahol semmi sem az aminek látszik.

Az elemi részecskék szintjén valószínűségek uralkodnak (a Schrödinger-egyenletben szereplő hullámfüggvény valószínűségi értelmezése). Ez sokáig vitatott volt, pl. maga Schrödinger azt mondta, hogy nem hiszi el, hogy Isten kockázik, de aztán bebizonyosodott, hogy mégis.

Jah egyik válaszadóhoz hasonlóan én is erősen szeretnék hinni benne, hogy a véletlen, a valódi véletlen nem létezik, és mindent pontosan leírni a fizikai törvények (nem a mieink, azok még kezdők), viszont a kvantummechanikában vannak olyan dolgok hogy ihaj. Az elméleti fizika általában sokkal előrébb jár, mint a gyakorlati, és sokszor tisztán logikai alapon be lehet bizonyítani dolgokat, amiket csak 10-100 évvel később tudnak igazolni kísérletileg. És nem véletlenül mondják, hogy a véletlen márpedig létezik kvantummechanikai szinten, sajnos nem értek hozzá annyira, hogy megértsem, de hiszek nekik :(

A kvantummechanika törvényeit nemcsak kísérletileg ellenőrizték már, hanem a gyakorlatban is felhasználják, például gyakorlatilag az összes félvezető eszköznél (pn-átmenet és társai).

Szerintem van véletlen. Hogy az előző példával magyarázzam: a pillangó nem azért lendíti meg a szárnyát, hogy az elrendelt tornádót előírás szerűen előidézze, egyszerűen csak ezt teszi, mert éppen kitér egy méh elől, vagy mert ez egy tudattalan cselekvés, stb, mégis tornádót csinál. Nekem ezt jelenti a véletlen és ebben hiszek is. Szerintem a világ tele van hatásokkal, elemekkel, elemi részekkel, akarattal rendelkező lényekkel és ezek kiszámíthatatlanul hatnak egymásra. Én 2 éve voltam Londonban egy bizonyos hónap egy bizonyos hetén. Ezen a héten egy bizonyos nap egy bizonyos órájában elsétáltunk a Trafalgar téren, ami még a szokottnál is forgalmasabb volt, mert a Tour de France-t nézték kivetítőn az emberek. Viszont ott összefutottam egy olyan tanárral, akit tökre szerettem. Eleve ismerőssel találkozni itt egy durva véletlen. Értelmezhetnék ilyeneket sorsként, de akkor csak az eredményt értelmezném. Valójában az történt, hogy előre megterveztem, hogy aznap mit fogok csinálni, egy bizonyos időben beültünk kávézni, míg lehet hogy a tanár épp a metróban kavargott és nem tudta merre menjen, lehet hogy a téren mind a ketten egy kevésbé forgalmas helyet kerestünk és ezért találkoztunk. Benne volt a külső erő (eltévedés/szükséglet), a belső akarat (eltervezett nap/ugyanazt akartuk, egy nyugisabb helyen állni) és véletlenül a napunk egy rövid időre közös idősíkon haladt. Én így látom. EGyébként, ha fizikai szemszögből nézzük akkor én emlékszem, hogy volt valami olyan kísérlet, hogy atomokkal bombáztak valamilyen felületet és mondjuk minden 10. atom visszapattant. Ez valami ma már nagyon alap dolog bizonyítása volt, de már nem emlékszem mi volt ez pontosan, mert nem vagyok annyira otthon ezekben a termtudos dolgokban. A lényeg, hogy nincs oka annak, hogy mért pont a 10. atom az, ami arra a helyre megy, ahonnan visszapattan, ugyanonnan, ugyanúgy lövik, mint a többit. Meg sokan az élet keletkezését is véletlennek tartják. Megvoltak a Földön az ahhoz szükséges kémiai elemek és ezek véletlenül jókor jó helyen találkoztak.

Szerintem minden jelenségnek, eseménynek megvan az oka és a következménye, de ha ezt nem tudjuk áttekinteni, akkor káosznak hívjuk, és valószínűségi elméleteket gyártunk rá, amivel egyébként nincs is semmi gond. A kvantummechanika is ilyesmi lehet: tapasztaljuk a jelenségeit, felhasználjuk, de (egyelőre?) csak statisztikai eszközökkel tudunk eredményt jósolni.