Nektek is van olyan érzésetek, hogy a fizika fejlődése megakadt?

Az elméleteket lehet csűrni-csavarni. A gumán területen. Az egzakt tudományokban az elméleteket matematikai modellekkel írják le. A matematikát pedig nem lehet kétértelműen művelni. Azt a feltételezést amit nem tudunk alátámasztani hipotézisnek hívunk, de azok nem is szoktak nagy hírt kapni, amíg nincsenek megfelelő alapjai.

Valóban nem sok infó jut ki a laikus közönséghez, javarészt azért, mert egyszerűen nem értik meg. Olyan szinten tart a tudomány, hogy komoly kutatási munkát csak csapatban, egymást segítve lehet elvégezni, ún. "multidiszciplinárissá" vált. Ez az oka.

Nem mellesleg az elméletek sokszor a megfigyelések előtt készülnek el, és azokkal csak alátámasztják annak helyességét (mint Einstein elmélete, miszerint a nagy gravitációs erő még a fényt is képes eltéríteni az egyenes vonalú mozgásától).

Kérdező, te hány tudományos lapot követsz folyamatosan?

Nem az "index"-re gondolok.

3.:te már csak tudod,igaz?

Kérdésre válaszolva:szerintem azért érzed ezt,kérdező,mert mostanában a fizika nem a gyakorlatban is bemutatható,az emberi életet megkönnyítő dolgokkal áll elő.

Ez most eléggé zavarosra sikeredett,szóval szemléltetem egy példával:

Régebben a tudósok,fizikusok elő tudtak állni például egy forradalmian új szerkezettel.Gondolok ezalatt például a gőzmozdonyra.Aztán ezt szépen,lassan és fokozatosan lehetett fejleszteni(ma már a mágneses lebegtetésű vonatoknál tartunk,ami eléggé nagy fejlődést jelent).

Ahhoz hogy valaki feltalálja a gőzmozdonyt,időre és megfelelő mennyiségű tapasztalatra van szükség(mert hát nyilván nem az volt az első gőzgép,szóval volt még bőven mit fejleszteni egy gőzmozdonyig)

Ez zajlik éppen most is.Előbb jön az elmélet,aztán,ha az elmélet megállja a helyét,át lehet ültetni gyakorlatba is,majd fejleszteni a technológiát.

Mostanában inkább hallani elméleteket,például a fekete lyukakról.De az hogy több elméletről hallunk,mint gyakorlatban is használható technológiáról,még nem jelenti azt,hogy megakadt volna bármi is.Sőt.Nem várható el,hogy mindig,azonos ütemben haladjon a fejlődés.Egyszer a mai elméletek is biztosan felhasználhatóak lesznek,alapjaiul is szolgálhatnak egy új,eddig ismeretlen technikának.Erre azonban várni kell.Szóval röviden és tömören én nem érzem úgy hogy megakadt volna a fizika.Legyünk egy kicsit türelmesebbek. :)

3. válaszolót kiegészíteném azzal, hogy napjainkban inkább IT téren van előretörés (ami érthető is). Ha úgy tetszik, akkor "napjaink gőzmozdonyainak" minősülnek például az okostelefonok, social networking, e-commerce, vagy épp maga az internet.

De - szerintem - a mai fizikában is lehetne találni hasonló dolgokat, én sajnos nem szoktam mélyre ásni ebben a témában, de a mágneses lebegtetésű vonatok példája jó...

Kedves Silber!

anno volt a statikus világegyetem elmélete. amivel voltak gondok. pl. az, hogy a gravitáció miért is nem rántja össze. még Einstein is szerepeltetett az egyenleteiben egy bazi nagy X-et, az energiát, ami statikussá teszi az univerzumot. aztán Fridman felvetette, hogy esetleg nem is statikus, ezt később Hubble a vöröseltolódás vizsgálatával igazolta is. mindenki nagyon boldog volt, Gamow ki is dolgozta az ősrobbanás elméletet.

a gond ott kezdődött, amikor néhány évtizeddel később újra mérték a vöröseltolódásokat és szignifikánsan nagyobb sebességeket mértek, úgyhogy gyorsan visszarakták az elmétekbe a bazi X-et, csak még nagyobbat, mint korábban. ez néhány kezdeti feltevéshez ragaszkodva, jórészt tisztán matematikai úton oda vezetett, hogy "megszületett" a sötét anyag és sötét energia elmélete, ami mára, legalábbis elméletben, a világegyetem 97%-át teszi ki.

ha szerinted az, hogy a világegyetem 97%-a olyan valami, ami csak papíron létezik, nem csűrés-csavarás, akkor nem tudom mi lehet az.

félreértés ne essék, nem gondolom, hogy a pl. MOND lenne a jó válasz, csak az a gőg, ami az írásodból süt, az még 10 kiló tudományos fokozattal sem megengedhető. szerintem.

A kérdezőnek:

"Néha az az érzésem, hogy eleve úgy csűrik-csavarják az elméletet, hogy direkt az jöjjön ki, ami egyezik a megfigyeléssel, és erőltetett logikákat használnak."

a matematikát leszámítva az összes (reál)tudomány úgy működik, hogy valaki lát valamit, kitalál rá egy magyarázatot és aztán az a magyarázat vagy megmarad, mert széles körben alkalmazható, vagy elenyészik. aztán előbb-utóbb felbukkan valami a már biztosan nem passzol a magyarázatba. ezt szépen megvizsgálják, megnézik, hogy miként illeszthető mégis a magyarázathoz, és vagy az eredeti magyarázatot módosítják, vagy új magyarázatot alkotnak. aztán kezdődik minden elölről. ezzel nincs semmi gond. máshogy nem is lehet csinálni.

azt is látni kell, hogy amikor arról van szó, hogy mi tartja össze magát az anyagot, akkor nem igazán lehet kendőcskével dörzsölöm az ebonit rudat típusú kísérletekkel haladni.

Tisztelt 79%!

(Elnézést a megnevezésért, de név híján nem tudom más névvel illetni). Az értelmezés csapdájába estünk, ugyanis a "csűrés-csavarás" alatt én azt értettem, hogy valamit ferdítenek az eredményekben ("hát ez nem teljesen passzol, vegyünk ki néhány adatot a mérési adatsorból", "ez így nem lesz jó, vegyünk vissza két tizedet a konstansból"). Ön olyan értelemben használta, hogy a már meglevő dolgokból dolgoz ki egy olyan rendszert, ami egyfajta expandumnak tekinthető. Az említett "bazi nagy X" egy kiterjesztése, továbbfejlesztése a sok évig használt rendszernek. És ez (mint ahogy említettem) matematika, ami nem hazudtolható meg.

Ezek után úgy vélem kikérhetem magamnak a "gőg" kifejezést. Azt viszont beismerem, hogy egy gramm tudományos fokozattal nem rendelkezem, csak abszolvált szemeszterekkel és nagymértékű érdeklődéssel.

"ha szerinted az, hogy a világegyetem 97%-a olyan valami, ami csak papíron létezik, nem csűrés-csavarás"

Azóta a sötét anyagot ki tudták mutatni, néhány tulajdonságát megmérni, az elméletét továbbfejlesztették.

Egyrészt jobb lenne, ha a korszerű tudományos eredményeket is ismernéd - másrészt némi jóindulat nem ártana a tudomány iránt. Amit csak használsz magad körül - mind tudósok fejlesztették ki.

Nem, nekem inkább az az érzésem, hogy rendkívüli módon sűrűsödnek az elméletek, lassan fog jönni egy újabb tudományos kitörés, hasonló a XX. század elejihez. Szerintem ez egy rendkívül izgalmas szakasza a tudományos kutatásnak.

A "szinte lehetetlen kísérletileg ellenőrizni" meg kissé oximoron-szerű.

"Az említett "bazi nagy X" egy kiterjesztése, továbbfejlesztése a sok évig használt rendszernek. És ez (mint ahogy említettem) matematika, ami nem hazudtolható meg."

a matematika valóban nem hazudtolható meg. hallottál már a tachion részecskékről? az is matematikailag bizonyított. de hol is vannak?

a matematikai egyenletek absztrakciók. azért mert valami a matematika szerint létezhet, még nem nem biztos, hogy létezik is. (ha hárman utaznak egy buszon és öten leszállnak, akkor két embernek kell felszállnia ahhoz, hogy senki se utazzon a buszon. ez matematikailag helyes. a kivitelezéssel akadnak gondok.)

"Azóta a sötét anyagot ki tudták mutatni, néhány tulajdonságát megmérni, az elméletét továbbfejlesztették."

az elméleteket valóban tovább fejlesztették. vannak tulajdonságai is. stb. persze. kell, hogy legyen, hiszen pont azért és olyanra hozták létre, hogy magyarázza az elméletek korábbi hibáit.

szegény fizikusok nézik az eget, néznek egy galaxist és azt látják, hogy a (jóindulattal) becsült tömege rohadtul nem tudná összetartani. sőt a karok sem úgy mozognak, ahogy kellene. azért aztán ráhúznak egy kotont, oppábocsánat, hálózatos térszerkezetben csomósodott sötét anyagot, a galaxis (jóindulattal) becsült tömegének nagyjából tízszeresét. aztán erről még szép fantázia rajzokat is készítenek és mindenki tapsol.

ezzel szemben a MOND csak annyit mond, hogy a gravitációs állandó nagy távolságon már nem állandó. mindkettő kb. annyi dologra ad választ, mint amennyire a másik nem, mégis az utóbbi a hülyeség. állítólag.

én fenntartom a kétkedés jogát. mindkettővel szemben.

"Amit csak használsz magad körül - mind tudósok fejlesztették ki."

amit használunk magunk körül az max. a relativitás elméletet karcolgatja, azt is csak a gps műholdaknál, ahol már számolni kell a gravitáció és sebesség idődilatációs hatásával a pontosságért. amiről most beszélünk, az nagyon messze van még...

egyébként attól, hogy valaki tudós, még tévedhet. még a saját szakterületén is tévedhet. akár hatalmasat is. lásd Heisenberg és a kritikus tömeg...

Így is lehet értelmezni. De a valóság kissé árnyaltabb...

Jó példa a kozmológiából ismert "forró univerzum" elmélete. A nagyközönségnek szóló népszerűsítő irodalmon kívül nem igazán szokták az "ősrobbanás" kifejezést használni. Einstein, de Sitter, Friedmann és a többiek munkássága alapján létrejött az ún. standard modell, ami nem jelenti a világegyetem keletkezésének pontos leírását, inkább egy dinamikusan táguló univerzum matematikai leírása. Mint modell, a valósághoz képest jelentős egyszerűsítéseket tartalmaz, de arra jó, hogy ezen megvizsgálva a különféle teóriákat, adjon egy közös viszonyítási alapot. Akit érdekel, Heckmann elég jó képet ad a kialakulásárol a "Csillagok, kozmosz, világmodellek" c. könyvében. Erre épül a mai kozmológia alapját jelentő Alfa-Béta-Gamma elmélet (Alpher, Bethe, Gamow, 1949), amely a kezdeti körülmények leírására szolgál. És a mai modern asztrofizika leginkább arról szól, hogy ezt a végletekig leegyszerűsített modellt a megfigyelt világegyetem részleteivel egészítsük ki egészen addig, amíg az meg nem felel a tapasztalatoknak (egy triviális példa a modell izotróp és homogén volta, szemben a megfigyelésekkel). Természetes, hogy rengeteg a zsákutca. Sok esetben egy új elmélet segitségével beilleszthető egy megfigyelt tulajdonság, ám másokat kizár - szintén ismert a relativisztikus- és kvantumkozmológia sokáig fennálló ellentéte. Jelenlegi állapotában a modell igen bonyolult, de a jelenségeknek csak kis részére ad választ. Ahogy közeledik a valós Univerzum leírásához, ez csak egyre fokozódik. Aztán az eddigi tapasztalatok alapján eljön egy pont, amikor egy új összefüggés felfedezésével jelentősen lehet egyszerűsíteni a matematikai modellt. És aztán kezdődik minden elölről...