Mi okozza a fekete lyukak mágneses terét?

Nem tudom biztosan, de ha van mágneses terük, akkor a körülöttük keringő törmelékgyűrű miatt lehet. Elvileg akár foroghatna is maga a fekete lyuk, de egyrészt nem igazán van kiterjedése (a szingularitásra gondolok itt, nem a fekete korongra az égen), másrészt a hatás az eseményhorizont mögül nem lehetne észlelhető.

Remélem jól gondolom; ha nem, kérlek javítsatok ki.

17:10 vagyok..

Igazatok van, bocsánat:

"Kétféle típusú fekete lyukról beszélhetünk. Az egyik a statikus fekete lyuk, amelynek nincs perdülete. (...) A másik típusnál viszont a fekete lyuk forog a tengelye körül. Ebben az esetben úgy vélik, hogy a szingularitás nem egy pontszerű valami, hanem egy végtelenül vékony gyűrű alakjában van jelen."

( [link]

Viszont...

"A középpontban található a szingularitás, amely kiterjedése végtelen kicsi. Az r távolságáig terjed az eseményhorizont, amely a fekete lyuk tulajdonképpeni nagyságát jellemzi és ahonnan semmiféle sugárzás nem tud elszökni."

( [link]

Szóval a szingularitás nem az eseményhorizontig tart. A szingularitás egy valós objektum, az eseményhorizont pedig egy elméleti határ.

De a forgással kapcsolatban tényleg elbizonytalanodtam.

Végtelen kicsi, és mégis foroghat?

A feketelyuk pont az a témakör, amiről csak elméleti szinten tudunk beszélni. Senki nem látott még (természetéből kifolyólag), csak a különböző természeti eseményeket feketelyukaknak tudják be, hogy az okozta. De annak valódi okait csak elméleti síkon találgatják.

Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a nagysebességgel pörgő fémet tartalmazó objektumok körül elektromágneses tér alakul ki (lásd Föld), így akár a feketelyuknak is lehet. A pörgés feltétele a tengelyhez képesti kiterjedés, így nem lehet végtelen kicsi pont, de sík már igen.

Néhány hiba: a feketelyukak körül is pályára lehet állni (ez nem függ a kiterjedéstől amúgysem), lásd a galaxisokat, melyeket ma úgy képzelünk el hogy egy szupermasszív feketelyuk körül mozognak a csillagok.

A korcsolyás példa teljesen hibás, az perdületmegmaradás és tehetetlenségi nyomaték.

Illetve a tömegének a változása is érdekesen lett megfogalmazva. Egyrészt a beleütköző objektumok (bár ez nem annyira meghatározó), másrészt a kozmikus háttérsugárzás táplálja, a Hawking sugárzás pedig csökkenti a tömegét.