Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Ezek a fizikai elméletek nem...

Ezek a fizikai elméletek nem mondanak ellent egymásnak?

Figyelt kérdés

Volt a tv-ben szó a multiverzumról, hogy a tudósok mostanában miket tippelnek az univerzummal kapcsolatban.

Azt mondták, hogy két univerzum össze tud ütközni. Eddig azt hittem, hogy az univerzumunknak van saját térideje, tehát, ha van egy másik univerzum, az nem ugyanebben a térben van. Vagy mégis?

A másik dolog a húrelmélet, hogy vannak nagyon kicsi húrok, és ebben felcsavarodva dimenziók. Akkor az a dolog, hogy a Planck-hossznál nem lehet kisebb dolog, az mégsem igaz?


2012. júl. 13. 11:23
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:
39%
Pont az ellentmondások miatt fejlődik ilyen gyorsan a tudomány. Mert mindig van valami amit fel kell oldani egy újabb elmélettel. Ez főleg a matematikára és a fizikára igaz. Szóval várj egy kicsit, nemsokára megmagyarázzák ezt is.
2012. júl. 13. 12:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 A kérdező kommentje:
Valahogy úgy érzem te szkeptikus vagy ezzel kapcsolatban. Lehet, hogy igazad van a fizikát illetően, de a matematikában nincs se ellentmondás és nem is fejlődik gyorsan.
2012. júl. 13. 12:43
 3/17 anonim ***** válasza:

Nem baj, ha ellenmondanak egymásnak, mivel ezek elméletek, és nem biztos, hogy helytálló mind. Több irányból közelítik a problémát, ami szerintem mindenképpen jó. A tudósok vitáznak, egymást kritizálják, és ebből születnek a helyes elméletek.

Einstein (illetve Lorentz) is ellentmondott a korábbi fizikának, de végül elfogadta a tudományos közösség, hogy nem is annyira mond ellent. Ugyanez a vita zajlik folyamatosan, reméljük hogy lesz majd eredménye is. :)

2012. júl. 13. 13:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 anonim ***** válasza:
100%

Mivel senki nem tudja, hogyan jött létre az univerzum, sem azt, mekkora és pontosan milyen a felépítése, természetes, hogy sokféle elmélet felmerül. Ezek az elméletek persze akár ellent is mondhatnak egymásnak, ebből nincs semmi baj, ha a megfigyeléseknek nem mondanak ellent.


Az elméletek azért mondhatnak ellent egymásnak, mert más és más előrejelzéseket tesznek az univerzum olyan tulajdonságaival kapcsolatban, amelyeket eddig még nem sikerült megfigyelni. A jó dolog viszont az, hogy éppen ezek az előrejelzések segítenek majd eldönteni, mely elméletet kell majd kiselejtezni. Hiszen ha felmerül egy újabb megfigyelés, és ez ellentmond egyes elméletek előrejelzéseinek, akkor ebből tudni lehet, hogy az adott elmélet hibás. Akkor aztán az elméletet vagy kidobják, vagy elkezdik toldozni-foldozni, hogy nem mondjon ellent a megfigyelésnek.

2012. júl. 13. 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 A kérdező kommentje:

Lehet, hogy nem volt világos, de igazából nem arra voltam kíváncsi, hogy mi igaz és mi nem, hanem arra, hogy jó-e a meglátásom, ha az egyik igaz, akkor a másik nem.

Azért köszönöm a válaszokat!

2012. júl. 13. 13:43
 6/17 anonim ***** válasza:
Én is csak filózok, de elvileg ha két univerzum térideje egymástól független, attól még akár létezhetnek egy olyan téridőben, aminek csak részhalmazai az univerzumok. Én is hallottam olyan elméletet, hogy egy másik univerzumban lévő tömeg hatást gyakorol a mienkre (sötét folyam, vagy hogy nevezték el a jelenséget). A megfelelő elméleti háttérrel gondolom megmagyarázható, bár valóban érdekes. Ezzel az "ősrobbanás előtt" kifejezés is új értelmet nyerne.
2012. júl. 13. 14:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 anonim ***** válasza:
az univerzumos elméletek közül vegyünk példát. Legyen a párhuzamos lapok verza. Úgy képzeld el a mi univerzumunkat, mint egy füzetlapot csak kiterjedt változatban, fölötte egy másik, majd másik, stb... Mindegyik saját térrel idővel, szorosan egymás mellet. Hogy hol a határ? A fene tudja, de mindegy is. Ha az egyikben történik valami óriási kataklizma, akkor az kihathat a térre, és azon a ponton ahol a legnagyobb a változás, összesűrűsödik az anyag, vagy akár máshol, a vékony határok egymásba érhetnek. Vagy egy másik a végtelen számra, mint sok sok szappanbuborék úgy sorakoznak az univerzumok. Mind saját téridővel, óriási nagy valamiben. Sodródnak, ütköznek... Ezek elméletek röviden. De létezhetnek akár a miénkbe olvadtan is észrevétlenül, lehet nincs csak a miénk végnélkül.
2012. júl. 13. 14:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 anonim ***** válasza:

"Eddig azt hittem, hogy az univerzumunknak van saját térideje, tehát, ha van egy másik univerzum, az nem ugyanebben a térben van."

Pontosan. Külön téridő a kettő, és _esetleg_ összeütközhet. Akkor deformálni fogják egymást, keveredni fog a kettő és egyéb hasonlók.

Amíg nem ütközik össze, addig viszont nem tudunk átmenni egyikből a másikba - de még átnézni sem. Talán a gravitáció átmehet, akkor azt ki tudjuk mérni.


"vannak nagyon kicsi húrok, és ebben felcsavarodva dimenziók. Akkor az a dolog, hogy a Planck-hossznál nem lehet kisebb dolog, az mégsem igaz?"

Nem.

A dimenziók vannak felcsavarodva, és _ebben_ helyezkednek el a nagyon kicsi húrok. Annyira, amennyire beleférnek. Nem nagyon - tehát ez csak annyit jelent, hogy egy kicsit másképp viselkednek, mintha 3 dimenziós lenne a tér.

A nagyobb húrok nem férnek el itt, tehát azok pont úgy viselkednek, mintha 3 dimenziós lenne a tér.


Amúgy pedig igazad van: 2 ütköző elmélet közül legfeljebb az egyik igaz. Ki kell deríteni, hogy melyik - erre valók a kísérletek. A tudomány így működik.

Ha nem lenne elmélet, mit derítenél ki? Akkor megállna a fejlődés.

2012. júl. 13. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/17 anonim ***** válasza:

"a matematikában nincs se ellentmondás és nem is fejlődik gyorsan."

Ez megint csak butaság mindkettő.

Régen pl. ellentmondás volt a racionális számokon végzett műveletekben, ezért pl. nem lehetett azt megoldani, hogy egy kocka térfogatát a duplájára növeljék (irracionális lett az oldala). Vagy ugyanígy a 3. fokú egyenlet megoldása, amelyikhez nem voltak elegendőek a valós számok.


Ma olyan ellentmondások vannak, hogy pl. a párhuzamos egyenesek hány ponton metszik egymást?

Ezekre teljesen különálló matematikát lehet felépíteni.

Az, hogy te nem követed ezeket, nem jelenti azt, hogy a matematika nem fejlődik. Fejlődik az, szépen.

2012. júl. 13. 18:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 A kérdező kommentje:

Mindenkinek köszönöm a választ!


Utolsónak:

A fejlődés gyorsaságát a fizikához képest értettem.


"Régen pl. ellentmondás volt a racionális számokon végzett műveletekben, ezért pl. nem lehetett azt megoldani, hogy egy kocka térfogatát a duplájára növeljék (irracionális lett az oldala). Vagy ugyanígy a 3. fokú egyenlet megoldása, amelyikhez nem voltak elegendőek a valós számok."


Attól még, hogy nem lehet irracionális számot eukleidészi szerkesztéssel szerkeszteni (Gauss bizonyította be), nincs benne semmi ellentmondás, mint ahogy abban sem, hogy a 3. fokú egyenlet megoldásához kellettek a komplex számok.


Gödel óta tudjuk, hogy van se nem bizonyítható, se nem cáfolható mondat, a párhuzamossági axióma is hasonló, ezért feltették hogy igaz, meg fel tették, hogy nem igaz. Mást nem tudtak tenni.

2012. júl. 14. 00:08
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!