Szerintetek mi fogunk fejlődni valamilyen szinten? Mármint úgy értem, hogy agyi kapacitásban? Akár pár ezer év múlva.

Elég szar lenne, haz az evolúcióra kellene várnunk, mert az egyrészt igen lassú, másrészt a mai világban nem látok olyan szelekciós nyomást, ami a magasabb intelligenciát előnyben részesítené. Az intelligensebb, ezért nagy átlagban (de csak durva átlagban) magasabb jövedelmű emberek később gyártanak gyereket és kevesebbet. A kevésbé intelligensek (akik többnyire rosszabb körülmények között élnek, műveletlenebbek - de persze sok a kivétel) viszont inkább szaporodnak. Ez utóbbit a körükben tapasztalható nagyobb gyermekhalandóség nem kompenzálja. A szaporodás utáni halandóság meg már evolúciós szempontból nem számít.

Viszont remélhető, hogy inkább előbb, mint utóbb genetikai manipulációkkal lehet növelni az emberi intelligenciát. Persze b aromi kockázatos belenyúlni a génállományba, lesz is biztos sok visszaélés és kudarc, de ahogy pl. a közlekedésben sem azáltal váltunk gyorsabbá, hogy szárnyakat növesztettünk vagy megtanultunk gyorsabban futni, úgy az intelligencia fejlődésében sem várhatunk a természetre.

"Nem! Evolúció csak és kizárólag akkor valósul meg, hogyha fennáll valamiféle teher, amihez alkalmazkodni kell. Ilyen teher jelenleg nem létezik. "

Dehogynem - pl az ember információigénye egyre nagyobb, az információáradat egyre nagyobb, tehát az agynak ezt muszáj lesz valahogy követnie, vagy pedig új heurisztikákra lesz szükség az egyszerűsítéshez...

"Dehogynem - pl az ember információigénye egyre nagyobb, az információáradat egyre nagyobb, tehát az agynak ezt muszáj lesz valahogy követnie.."

Igény tényleg van rá, de nem az számít, hanem hogy egy nagyobb kapacitású aggyal rendelkező egyén előnyökhöz jut-e ezáltal a fennmaradásban. Valószínűleg lesznek előnyei, de nem a fennmaradásban, el fog veszni a mutáció, nem terjed el. Sőt valójában ez az igény csak a kíváncsiságunknak tudható be, de nem létfeltétel az információ gyűjtés/feldolgozás.

Nézzük csak meg, hogy az emberiség hány százaléka igazán csúcs "intelligens". Gyakran hallani, hogy az ember a Holdra lépett, és megfejtette az természet nagy titkait, stb. Valójában ez csak az emberek elenyésző százalékára igaz, a nagy többség, a tényleges emberiség ebben nem vett részt, és nem lenne képes rá. Márpedig ők azok, akik több milliárdnyian vannak, és folyamatosan szaporodnak.

"Igény tényleg van rá, "

Mármint -> igény. :)

Smartguy86:

Az agyunk "tornáztatása" valóban fejleszti az intellektust, de ez már szerzett tulajdonság, így nem örökíthető tovább, Liszenko bácsi legnagyobb bánatára. :)

Ez a szerzett tulajdonság ennek ellenére evolúciós előnyt jelentene akkor, ha az ilyen ember több utódot nevelne fel, mert továbbörökíthetné azt a genetikailag meghatározott hajlamát, hogy szereti használni az agyát. Azonban jelen világunkban nem úgy néz ki, hogy a magasabb intelligencia előnyt jelentene a szaporodásban.

Egyébként számomra még mindig komoly rejtély az emberi intellektus ilyen gyors (legalábbis evolúciós időskálán igen gyors) fejlődése. Már csak azért is, mert a természet láthatóan nem tekinti az intelligenciát lényeges evolúciós előnynek, különben az emberen és az emberszabásúakon kívül sokkal több fajban kezdett volna robbanásszerűen fejlődni. Ehelyett a fajok testileg alkalmazkodnak a környezetükhöz, nem fejlődik ki bennük annak képessége, hogy a környezetet alakítsák át.

#16: Egyetértek. Megkockáztatom (tényleg csak találgatok), hogy az emberi agy képességei olyan mutáció eredménye, ami akkoriban, mikor kifejlődött, előnyt jelentett. Olyan mutáció lehetett, ami az agyat egy képlékeny "szivaccsá" tette, ami extrém módon tud alkalmazkodni a befutó ingerekre. Az sem kizárt, hogy ez hosszútávon előnytelen, és az emberiség egy evolúciós zsákutca.

A "szivacs" dolgot úgy értem, hogy a legtöbb (összes?) állat agya születéskor már szinte kész van, nem nagyon tud változni, legalábbis nem nagy mértékben. Ha változik is, az genetikailag kódolva van. Az emberi agy viszont van annyira fejletlen és kiforratlan születéskor, hogy az ingerektől függően alakulhat még sokáig. (Például egy kutya nem igazán fog bárányként viselkedni, ha bárányok közt nő fel, de egy ember igen.) Ilyen értelemben valóban inkább a meglévő képességek használatának erősödése folyik, de az alap képesség nem igazán változik.

[link]

és

[link]

Szerintem főleg az első cikk az érdekes.

Én úgy gondolom, hogy az ember agyának információfeldolgozó képessége igenis evolúciós előnyt jelenthet. Már most olyan mértékű információ feldolgozására van szüksége a hétköznapi embernek a talponmaradáshoz, amit nem mindenki képes véghezvinni. A gazdasági folyamatok, az infokommunikációs technológiák terjedése, a munkahelyek által megkövetelt szaktudás mennyisége, ezek mind az életben maradást meghatározó információtömeget jelentenek.

Az ember mai formájában azért tart itt, ahol, mert az agya képessé teszi ennyi információ kezelésére. Más kérdés, hogy az információkezelés néha már most korlátokba ütközik, vegyük pl. a döntéshozatalt. A racionális döntések meghozatalához aránytalanul nagy információmennyiségre lenne szükség, ezért az agy heurisztikákat, egérutakat keres az infotömeg csökkentésére. Ha belegondolunk, az agyunk fejlettsége az, ami miatt képesek vagyunk ilyen heurisztikákat kidolgozni, kifejleszteni (noha ezeknek is vannak korlátai és hibái, de a hangsúly a képességen van).

Azt meg szerintem senki soha nem fogja igazolni egyetlen elmélettel sem, hogy az emberiség EGÉSZE fejlődik majd egyszerre egy evolúciós léptéket (elvégre már százezer éve sem így történt az ugrás - lásd embertípusok, emberi alfajok). Mert más az, hogy evolúciós előnyt jelent az agyunk kapacitása a nyugati világban és más az, hogy nem jelent evolúciós előnyt pl. a harmadik világ országaiban. Ez pont olyan, mint hogy a szárazföldön nem élnek delfinek, a vízben meg nem élnek tevék...

Smartguy86:

Igen, egy bizonyos szintű intelligencia evolúciós előnyt jelentett, de szerintem ezen már rég túlvagyunk. Ma még a fejlettebb országokban sem előny a jelenlegi intelligenciánk, nézd csak meg a fejlett Nyugaton (vagy akár Magyarországon) a műveltebb és kevésbé művelt népcsoportok átlagos gyerekszámát. (OK, tudom, hogy a műveltség nem azonos az intelligenciával, de nézd csak meg az egyik elég nagyszámú magyarországi kisebbséget.)