Miért jelennek meg körök az ernyőn, ha kis résen világítunk keresztül lámpával?

Az olajfolt a viz feluleten egy es ugya az mint egy sik aprhuzamos lemez.

Annal pedig nincs szukseg ket fenysugarra hogy interferaljanak mint a ket res kiserletnel, hanem eleg a raeso feny mert a masodik fenysugar az a visszaverodesbol jon letre. Ha feher feny esik a lemezre, marmitn az oljara akkor kulonbozo szinu interferencia maximumok keletkeznek(piros, zold, kek stb) es ezeket latod.

Ez azert van mert a feher feny tartalmazza az osszes szint, azoknak mind mas es mas hullamhosszuk van es diffrakcio azaz a fenytores soran ezert nem ugyanugy tornek meg hogy csak egy szint latnal az interferencianal az olajfolton.

Diffrakcio = az anyag toresmutatoja valtozik a rajta athalado feny, elektromagneses hullam hullamhosszaval.

apropó, ez hasonló effektus ahhoz, hogy ha egy olyan szemüvegen nézel keresztül, amin sok kicsi lyuk van, akkor a rövidlátó hirtelen élesen lát messzebbre is?

na ezt be is írom kérdésnek.

Az 5-ös hozzászólónak üzenném, hogy a diffrakció NEM az, amikor a törésmutató hullámhosszfüggő! Legalább nézz utána, mielőtt leírsz valamit!

A diffrakció az elhajlás jelensége, ami akkor számottevő, ha a hullám egy a hullámhosszal összemérhető nagyságú akadályhoz vagy lyukhoz ér. Mivel a hullámtér minden pontja maga is hullámforrásnak tekinthető, ezért egy ilyen akadály mögött nemcsak egyenes vonalban, hanem más irányokban is mennek tovább a hullámok. Az akadály különböző pontjairól induló hullámok pedig más és más fázisban találkoznak pl. egy ernyőn, ezért lép fel néhol kioltás, néhol meg erősítés. Ezért jelennek meg körök az ernyőn (hiszen maga rés is kör alakú, vagyis az egész rendszer forgásszimmetrikus).