Miért lassul le az idő ha fény sebességgel haladunk?

Ott volt az előző válaszban.

Nem öregednél egyetlen másodpercet sem: egy pillanat alatt megérkeznél a célodhoz.

4,6 fényévvel utazol, akkor gondolkozzunk kicsit.

Az ürhajóban fogsz 4,6 évet öregedni még odaérsz, mert FÉNY ér oda annyi idő alatt! Szóval te öregszel 4,6 évet. és tegyük fel visszautazol, nagyjából 9 évet öregedtél, de közben a földön lévő emberek meg sokkal, asszem ezer évekkel többet.

Nemtudom miért ir valaki ilyet hogy akkor a földön telik el 4,6 év, neked meg 0 másodperc :D

És igen, a tér és az idő igazodik a sebességhez.

Utolsó, hatalmas zavar van a fejedben!

Amit írtál, az arra lenne igaz, ha ezer fényéveket utaznál!

Ha 4 fényévet mész fénysebesség körül, akkor a földieknek 4 év telik el - neked meg pár perc.

Te azt fogod látni, hogy a világegyetem haladási irányban összemegy úgy, hogy ez a két csillag pár km távolságra lesz - amit persze, hogy meg is teszel pár perc alatt.

Aztán, mikor megérkezel és megállsz, akkor minden visszaugrik eredeti méretére.

Oké, a tér igazodik.

Viszont: hogy érnél oda néhány perc alatt, mikor a fénynek is!!! 4,6 évbe telik, hogy odaérjen?

Nem mondom, hogy nincs igazad. Azt mondom, hogy már mind a két magyarázatot hallottam.

Bár most megint átgondoltam, és megkérdezek egy atomfizikust. :D

Figyelj, itt két dolog van:

- te azt látod, hogy a fény 4 év alatt ér oda.

- a fény azt érzi, hogy nulla idő alatt ér oda!

Ugyanis fénysebességnél a tér papírvékonyságúra megy össze, így a 2 csillag közötti távolságot egy pillanat alatt megteszi a fény!

Egy fotonnak gyakorlatilag nincs élete. Megszületik - és még abban a pillanatban be is csapódik valahova. Lehet, hogy a világegyetem másik végén.

Amig nem teridoben gondolkodsz addig nem igazan fogod megerteni. Igaz hogy ezt konyebb mondani mint erteni. Nincs mit tenni, szokni kell a gondolatot hogy a ter es az ido elvalaszthatatlanul egymasba van fonodva. Viszont attol a pillanattol kezdve mikor ezt tenylegesen megerted, erted... onnantol mar pofon egyszeru a magyarazata.

Ahogy a ter, az ido is egy dimenzio. Ezt mar mindenki almabol felkeltve tudja. ( sajnos sokan csak bemagolva). Az ebben a dimenzioban torteno mozgas, nem mas mint maga az ido tellesenek folyamata. Einstein azt latta meg bravurosan, hogy a fenysebessegi korlat a vilagegyetem mind a 4 altalunk ismert dimenziojara ervenyes.

Ezt leegyszerusitve ugy kell megerteni hogy ennyibol "gazdalkodik" minden test ami ezekben a dimenziokban vegez mozgast.

Tehat a terben mozgo targyaknak idobeli mozgasuk egy reszet a terbeli elmozdulasukra kell forditaniuk.

Ugy is ertlemezhetjuk, hogy egy targy terbeli sebessege annak merteke, hogy idobeli mozgasabol mekkora reszt sikerult "elteritenie". Minel tobb reszt hasznal fel a test a terbeli sebessegere, annal kevesebb jut az idobeli mozgasara, vagyis minel nagyobb a sebessege valaminek, annal lassabban tellik SZÁMÁRA az ido.

Mivel a fenysebesseg a maximum, ekkora sebessegnel az idobeli mozgas nulla, szamara megall az ido.

Az osrobbanaskor keletkezett foton az azota eltelt kb 13 milliard evbol meg nem "erzekelt" egy pillanatot sem, hiszen fenysebesseggel halad azota.