Tranzisztor működése?
Kérem, magyarázza el valaki, hogy a tranzisztor pontosan mire is jó.
Amíg az egyetemen tanultam elektronikát, mechatronikát, stb., addig is kb csak a diódák meg a kondenzátorokat értettem, meg valamennyire a műveleti erősítőket, bár az már bonyolult, de mondjuk egy tranzisztort soha nem értettem meg. Most, a Tietze-Schenk:Analóg és digitális áramkörök c. könyvet olvasgatva sem értem, pedig abból tanultunk az egyetemen is, meg mindenki azt mondja, hogy az az alapmű, abból lehet mindent megtanulni ami az (alapvető) elektronikával kapcsolatos.
Valaki értelmesen el tudná magyarázni, hogy a 3 láb miért, mit hogy, mit is tudok vele megvalósítani? Esetleg egy érthetőbb nyelvezetű könyvet nem tud valaki, amiből fel lehet fogni a dolgokat?
(Komolyan elég kreténnek érzem magamnak hogy Mechatronika szakirányon végeztem - igaz soha nem dolgoztam ebben a szakágban - és a mai napig nem tudom a alapvető elemek működését sem...)
Köszönöm!
Rákerestem ugyan keresőben, de nem hozott ki találatot. Biztos rossz kategóriában kerestem! Így már világosabb lett egy picivel a sötétségben :D
Ha gondolod leírom:
A három láb NPN bipolár tranzisztor esetén:
C ( collector ) ( gyújtő )
B ( base ) ( bázis )
E ( emitter ) ( kibocsátó )
A kollektor felől az emitterre folyik az áram. Minél nagyobb áramot adsz a bázisra, annál nagyobb áram tud "átfolyni" a tranzisztoron.
Másképp:
A középső láb a bázis egy vízcsap.
A kollektoron befolyik a víz, az emitteren kifolyik. Tehát erősítő, azaz kisárammal nagyokat lehet vezérelni. PNP tranzisztornál fordítva, tehát minél KISEBB áramot adsz a base lábra, annál kevesebb áram folyik át az eszközön.
Előző hozzászóló vagyok:
Két üzeme van:
- kapcsoló üzem
- analóg üzem
Kapcsoló üzemben ki/be kapcsolgatjuk, tehát kapcsolóként működik. Esetleg olyan baromi gyorsan kapcsolgatjuk ki/be, hogy finoman szabályozhatunk vele dolgokat kevés veszteséggel. Ezt nevezik PWM-nek is ( kitöltési tényezőt változtatjuk )
Pl. ha én egy lámpát egymilliószor felkapcsolnék és lekapcsolnék másodpercenként, akkor nem észlelnénk változást, de ha csak 30-szor, akkor látható lenne.
A kapcsolóüzem előnye:
Kikapcsolt állapotban nem folyik áram, de van rajta feszültség. Bekapcsolt állapotban folyik áram, de nincs rajta feszültség, és mivel P = U * I, ezért kvázi nulla a fogyasztása.
Analóg üzemben nem kapcsolgatunk, hanem a vezérlés folyamatos, pl. hangfrekvenciás erősítőkben.
Dióhéjban: a tranzisztor egy kapcsoló :) A Tietze-Schenk könyvet meg olvassad, mert ott le van írva minden!
Első hozzászóló vagyok:
*Minél KISEBB áramot adsz a base lábra, annál NAGYOBB áram folyik át.
(javítottam)
Köszönöm szépen, nagyon jó válaszok voltak!
"Melyik egyetemre jártál?"
-Most ez nem tök mindegy?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!