Az egyenáramú és váltóáramú motorok működése között mi a különbség?

Egyenáramú motor egy állandó mágnesből(állórész) és áramjárta tekercsből(forgórész)áll.Az állandó mágnes mágneses terében

helyezkedik el az áramjárta

vezetőkeret. Az áram hatására a

vezetőkeret körül is mágneses mező

alakul ki. A két mágneses mező

kölcsönhatása eredményezi azt a

nyomatékot, amelynek hatására a

vezetőkeret elfordul(É-i pólus taszítja a D-i pólust)..

Váltakozó áramú motornál ugyanez a helyzet, csak az állandó mágnes helyett tekercselt állórész van.Ebben a tekercsben keletkezik a mágneses tér elektromos áram hatására.Ugyanúgy a két mágneses tér kölcsönhatására jön forgásba a motor.

Ettől egyszerűb magyarázat nem létezik, talán túl képletes is, ugyanis ki sem tértem arra hogy mind egyen mind váltó áram esetén is többféle motor van többféle működéssel!

Ezen a linken sok hasznos információt találsz érthető formában, az adott témakörben!

[link]

A motorok ismertetése előtt előszőr is tudni kéne, hogy mi az egyenáram és mi a váltóáram. Vajon mi a különbség a kettő között. Továbbá mi történik akkor, ha rákapcsoljuk az egyen ill. váltóáramot tekercsre? Ha ezt tudod, akkor ebből már logikusan következik a váltóáramú ill. egyenáramű motorok közötti különbség. Nagyon röviden, alapszinten:

Egyenáram: Az elektronok valamely vezetőben egyirányban rendezetten áramlanak, épp úgy, mint slagban a víz.

Ha egyenáramot tekercsre kapcsolunk, akkor az mágnesként viselkedik. Van neki egy északi és egy déli pólusa, amely egyébként jobbkéz szabállyal állapítható meg. Az ellentétes pólusok vonzák, az azonos pólusok taszitját egymást. Megjegyzendő és fontos, hogy a kialakuló mágneses mező időben állandó.

Váltóáram: Az elektronok a vezetőben nem egyirányban, hanem ide-oda mozognak. Tehát az áram iránya időben változó. (Hogy hogyan változik az már más kérdés)

Ha váltóáramot tekercsre kapcsolunk, akkor az mágnesként viselkedik. De, mivel az áram iránya változó, ezért az É, ill, Déli polus is változó. A pólusok időben cserélődnek. Mivel a pólusok cserélődnek, ezért a kialakuló mágneses tér időben változó. Az időben változó mágneses mező - jól tudjuk hogy - maga körül örvényes villamos teret gerjeszt.

Jöhetnek a motorok:

1. Váltóáramú motorok: (Lehet szinkron, vagy aszinkron)

Szinkron motorok: Két sorbakötött vasmagos tekercs közé iránytűt helyezünk. Hirtelen lökéssel forgásba hozzuk a tűt, és kapcsoljuk a tekercseket váltóáramra. Ha az iránytű fordulatszáma megegyezik a váltóáram frekvenciájával, akkor forgása mindaddig tart, ameddig az áramot le nem kapcsoljuk.

Ennek az a magyarázata, hogy az elektromágnesek (áram által átjárt tekercs) polaritása félperiódusonként megváltozik (cserélődik), ahogy már leírtam. Ha ez akkor következik be, amikor az iránytű a polusok elött halad el, akkor a forgási iránya egyértelmű marad.

Megjegyzem, hogy a gyakorlatban az állórész több pólusból áll és az egymás után következő tekercsek ellentétes csévélésűek, így a polaritásuk az áram irányának megfelelően egyszerre változik meg.

Szinkron motorok előnye az időben állandó fordulatszám. Hátrány a bonyolult szerkezet, kis inditónyomaték.

Aszinkron motorok: (Lehet egyfázisú, vagy 3 fázisu)

Egyfázisú: Az áram lüktető mágneses teret hoz létre. Az ilyen gépek alapelve az indukció. A forgórész felépítése nem egyszerű, nem részletezem. A lüktető mágneses mező belemetsz a "forgórészbe", így abban áram indukálódik. Az így indukálódó áram -Lenz törvénye értelmében- a mágneses tér lüktetését akadályozza, így fennmarad a forgómozgás. A gond az indításnál van. Az indítás külső erővel, vagy segédfázis létesítésével oldható meg. Ennek az a lényege, hogy indításkor az állórészen vasmagos fojtótekercs, vagy kondenzátor segítségével a hálózathoz viszonyítva közel 90°-os fáziskülönbségű áramot létesítenek a segédfázis tekercsben. Így forgó mágneses tér keletkezik, amit leírok a 3-fázisú motoroknál. Utólag pedig a segédfázis ki van iktatva.

Háromfázisú: Az áram forgó mágneses teret hoz létre. Ez a forgó mágneses tér a forgórészt "magával forgatja", szintén az indukció miatt, mint egyfázis esetén.

2. Egyenáramu motorok:

Nyilvánvaló, hogy a forgómozgás akkor jön létre, ha a polus-cserélődés végbe megy. A polus-cserélődést kommutátor biztosítja. A kommutátor az egyenirányítás eszköze. De visszafelé is működik: A bevezetett egyenáramot lüktető árammá alakítja át. (Ezért van pólusváltás).

A gyakorlatban nem így, hanem az öngerjesztéssel beiktatva alkalmaznak ilyet. Ha az állórész gerjesztő tekercsét és a forgórész tekercseit sorbakapcsolják, akkor ez a soros motor.(vagy főáramkörű).

Előnye a nagy vonóerő, hátránya a terhelés növekedésekor csökkenő fordulatszám. (Ezek a motorok váltóárammal is üzemeltethetők), mivel az álló-és forgórészben egyidejüleg változik meg az áramirány, tehát a pólusok közötti kölcsönhatás változatlan marad.

Ha a gerjesztő tekercs a forgórésszel párhuzamosan kapcsolódik, akkor ez a párhuzamos motor.(vagy mellékáramkörű). Ekkor a fordulatszám állandó, terhelhetősége kisebb.

Lehet a kettő keveréke is, ez a kettős (vegyes) gerjesztésű motor. Az előnyök és hátrányok vegyesen jelennek meg.

Elmondom neked mi a tuti.

Az egyenáramot simán leírták neked.

A váltakozóáramnál két fajta megoldás van:

-3 fázisú

-1 fázisú

A három fázisúak között:

-Szinkron

-Aszinkron

A szinkronnál úgy van mint az egyenáramúnál csak itt kívül a tekercs és belül a forgórészen a mágnes. Itt igaz hogy mind a 3 fázis 50x erre 50x arra akarja húzni a motort de mivel a három fázis közti eltérés 120 fok ezért nem egyszerre akarják húzni és tolni a forgórészt.

Az egyik húzza addig a másik nem csinál semmit a harmadik meg tolja. Utána az egyik nem csinál semmit a másik tolja a harmadik meg húzza. Tehát ez egy körforgás.

Egymás hatását erősítik. Viszont a szinkronmotor nem tud beindulni önmagától mert csak rezegne ahogy mondtad. Így csak beindulás után tud erőt kifejteni.

na ez volt a szinkronmotor amiben ugye belül mágnes(vagy gerjesztett tekercs ami elektromágnesként működik) kívül meg a tekercsek.

Az aszinkron ami a 3 fázisú motorok 99% ában van úgy működik hogy kívül vannak a tekercsek. De belül nem mágnes van mint a szinkronba hanem egy ún kalickás forgórész. Ami rézrudakból és vasból áll. Tehát nem mágnes.

Ezt simán álló helyzetben is el lehet indítani.

Ennek az a lényege hogy amikor bekapcsolod a motort akkor ugye a tekercsekben elkezt 3 szor 50 herzen futkosni az áram. De mivel a forgórész nem mágnes hanem csak egy rézrudakból álló vastömb ezért a változó mágneses mező folyamatosan mágnesezi a forfgórészt. Úgy működik a forgórész mint egy rövidrezárt transzformátor.

Áram indukálódik a forgórészben tehát a lenz törvény alapján az őt létrehozó hatást csökkenteni igyekszik. na és mi az őt létrehozó hatás???

Hát hogy forog a mágneses mező(futkos körbe körbe a 3 szor 50 Hz

Úgy csökkenti a hatást ha ő maga is forog. Egyre gyorsabban és gyorsabban. Mindaddig amíg fel nem gyorsul a körkörös mágneses mező fordulatszámára, mert akkor nem indukálódik áram tehát nem igyekszik csökkenteni a hatást így nem gyorsul.

belátható hogy mivel a forgórész elég nehéz így még üresjáratban is kisebb ez a fordulat a mágneses mező fordulatánál. mivel ha egyezne a fordulat akkor nem lenne erő ami forgatja. Ezt a külünbséget hívják szlíp nek

Na és maradt az egyfázisú. Pl fúró plex hajszárító betonkeverő stb.

Ez teljesen úgy működik mint az aszinkron csak itt nem 3 fázis van.

Nade ha nincs 3 fázis akkor hogy adják úgymond egymás kezébe a forgórészt???? Hogy forog a mágneses mező????

A válasz ugyan úgy csak nem adják egymás kezébe hanem csak 1 fázis tol és húz. Viszont így nem tud elindulni önmaga.

Erre megoldás a segédfázis. Így olyan lesz mintha 3 fázisú lenne. Ez annak köszönhető hogy a kondenzátornál az áram 90 fokot késik a feszültséghez képest. Ez majdnem olyan mintha mégegy fázis lenne.

Lehet ez állandóan működő kondenzátor pl hajszárító de lehet hogy csak az indításnál kell a segédfázis utána kikapcsoklják pl betonkverő

Ha még ennél is jobban érdekel akkor olvasd el a gépész szakmák villamos gépek cím,ű könyvét. Én is abból tudom.

Na cső