Milyen gyakorlati haszna van a növény- és állatfajok védelmének? Hogyan járulhat hozzá a mezőgazdaság aktív módon a védelemre szoruló, háziasított és vadon élő fajok elterjedéséhez? Tud-e erre példát hazánkban?

Gyakorlati haszna a biodiverzitás megőrzésén kívül (mert ez a többség szemében csak lózung) rengeteg van: nem lesz egyhangú a természeti környezet, ennek megfelelően az egyes inváziókkal, betegségekkel, patogénekkel szemben sokkal védettebb. Képzelj el egy monokultúrát: csak szója. (Volt ilyen.) Jött egy randa vírus (szója gyűrűs levélfoltosodás, ha jól emlékszem), mind elkapta, oda az egész mezőgazdaság. Na, ugyanez nem telepített formában: ha egy helyen csak akác nő, akkor ha eg akácevő bogár arra téved családostul, kiírtja mindenestül az egész környék vegetációját, és vele bukik minden. Már csak a talaj kimosódása miatt. Viszont ha van a teljes környéken kb. hat akácfa, akkor hiába jön egy akácevő invázió, a vegetáció röhögve kibírja. (A gond az, hogy nincs akácevő bogár... illetve van, de nem eszi az akácot. Az maga egy invádor.) Ugyanígy az invazív fajoknál: alacsony diverzitású helyeken jobban terjednek. Ezért hatalmas probléma.

A második kérdés: szerinted? De komolyan. Termesztik, tenyésztik. A háziasított fajoknál ez nyilvánvaló, lásd magyar szürkemarha meg a rackajuh és társai. A vadoknál a vadgazdálkodás hasonló. Legyen, később lehet rá vadászati időszakot kiírni. De előbb szaporodjon el. Illetve a háziállatok mellett is lehet tartani (korlátozottan), de ez nem átfogó program a megmentés érdekében.

Tudok-e példát? Igen, mondtam is egyet.