Nemcsak az üveget, hanem a fémeket is jól lehet alakítani. Mi a lényeges különbség a kétféle alakíthatóság között?

Hát az üveg ugye egy amorf anyag, ami azt jelenti, hogy hő hatására egyre könnyebben és könnyebben lehet formálni, mint mondjuk a rágógumit.

A fémeknek pedig van olvadáspontja, ami azt jelenti, hogy azon túl a formálhatóság tényezője hirtelen megugrik.

Hát az előző két válaszolónak nem sok fogalma lehet az alkításról és a technológiákról.

Alapjában megcáfolnám, hogy az üveget csak olvadt állapotban lehet alakítani.

Ezenkívül tény, hogy az üveg a fémekhez képest lényegesen nehezebben, kevesebb alternatív technológiával és költségesebben alakítható.

A megmunkálásokat alapvetően két csoprtba osztjuk, forgácsolással és forgács nélküli alakításra.

Utóbbi lehet hideg és melegalakítás.

Vegyük sorra ezek gyakorlati alkalmazását:

1. Forgácsolással:

-Fémek esetén pl: esztergálás, fúrás, marás, gyalulás, vésés, üregelés, köszörülés, darabolás, különleges megmunkálások, stb.

-Üveg esetén: fúrás, csiszolás, darabolás (vágás), gravírozás, savmaratás, stb.

Ezek a megmunkálások hideg állapotban történnek üveg esetén is.

2. Forgács nélküli hidegalakítás:

-Fémeknél: Kivágás, lyukasztás, hajlítás, mélyhúzás, hidegfolyatás, hidegsajtolás, stb.

-üvegnél: nincsenek ilyen technológiák, nem teszi lehetővé az üveg tulajdonságai. (Ez az egyik alapvető különbség)

3. Forgács nélüli melegalakítás:

-fémeknél: kovácsolás, hengerlés, csőgyártás, dróthúzás, stb.

-üvegnél: hajlítás, fújás, lyukkivágások, domborítás, stb.

Megjegyzés: A termék végleges alakja még az alapanyag gyártása során is elérhető, ilyen például az öntés: Az üvegek és fémek - bizonyos körülmények közt - jól önthetők.

Tehát összefoglalva a különbségeket:

1. Az üveg alakítása lényegesen nehezebb, költségesebb, kevesebb lehetőseget szolgáltat, mint a fémek alakítása.

2. Az üvegek alakítására vonatkozó eljárások részben megegyezőek, részben teljesen mások mint a fémmegmunkálásnál, ill. korlátot szabnak a szilárdsági és keménységi értékek.

3. Üvegek nem alakíthatók hidegen forgácsolás nélküli eljárással.

4.A forgácsolási eljárások üveg esetén csak korlátozottan alkalmazhatók, míg fémeknél a legkülönbözőbb ilyen eljárások alkalmazottak.

5.Üveg esetén bonyolultabb darabokból sorozatgyártás szinte lehetetlen, mivel a technológiából adódóan a megvalósítható mérettűrések szélesek.

6. A megmunkálások technológiai adatai teljesen eltérőek.

7. Az üveg megmunkálása hosszadalmas folyamat általában, míg fémeknél - megfelelő technológia mellett a termelékenység a jellemző.

8. Hütő-kenő anyagok különbözősége és alkalmazási módja.

Üveg hűtés-kenéséhez többnyire víz használatos (persze van kivétel), fémmegmunkálásnál emulzió, olaj, petróleum, léghűtés, stb.

Ezenkivül

Üveg csiszolás szinte csak vízalatt vagy átfolyó vízben történhet- így garantálható a megfelelő felületi érdesség és az üveg repedésmentessége.

Hát nagyjából ennyi, de még lehetne sorolni.