Populációgenetikából hardy weinberg szabály?

Legyen p a domináns allél, q a recesszív.

A p allél gyakorisága legyen 0,6, a q allélé 0,4.

Ekkor a populációban a homozigóta domináns egyedek gyakorisága p a négyzeten, ami 0, 36, a heterozigóták gyakorisága 2pq, ami 0,48, a homozigóta recesszívek pedig q a négyzeten, vagyis 0,16 gyakorisággal jelennek meg.

Vizsgáljuk meg az első utódnemzedék allélgyakoriságait!

A domináns allél a domináns homozigóta egyedekből 100%-os eséllyes öröklődik, míg a heterozigótákban 50%-os valószínűséggel. Tehát p a négyzeten+pq lesz a domináns allél gyakorisága. Ebbe behelyettesítve: 0,6*0,6+0,6*0,4=0,6. Tehát visszakapjuk az eredeti allélgyakoriságot.

A recesszív allélal ezt ugyanígy el lehet játszani. A Hardy-Weinberg-szabály kimondja, hogy ideális körülmények között (nincs mutáció, véletlenszerű párválasztás, stb.) az allélgyakoriságok nemzedékről nemzedékre nem változnak.

p+q=1

(p+q)^2=1=p^2+2pq+q^2.

A szabály véletlenszerű párválasztás esetén teljesül elég nagy populációkban.