Mi az a féreglyuk?

A féregjárat (vagy féreglyuk) vékony, csőszerű képződmény, ami az Univerzum (vagy más univerzumok) két távoli, görbületmentes területét köti össze. A féreglyukról szóló elmélet a Világegyetem kialakulásának elméleteiből született, közvetlen következménye annak a feltevésnek, hogy a tér pontjai kaotikusan összekötött állapotban vannak.

Albert Einstein és Nathan Rosen már 1935-ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét. A jelenség neve azóta is Einstein-Rosen‑híd. Ezeknek kialakulása a fekete lyukakhoz kapcsolódik. A fekete lyuk szingularitása úgy viselkedik, mint egy féreglyuk egyik oldala, ezenkívül instabil, és gyorsan pontszerű szingularitássá válik.

Az 1960-as években John Archibald Wheeler és Robert Fuller számításai szerint a féreglyuk olyan gyorsan omlik össze, hogy azon még a fénysugár sem hatolhatna át.

A kétirányú féreglyukak elméleti alapjait Kip Thorne és diákjai dolgozták ki 1985-ben.

A téridő állapota a Nagy Bumm utáni 10−43 másodperccel (ezt nevezik Planck-időnek, amikor a négy alapvető kölcsönhatás még nem különült el egymástól) egyfajta turbulens, felfújódásban lévő habra hasonlított, amelyben a buborékokat kvantummechanikai bizonytalanságok uralták. Ebben az időszakaszban az Univerzum négydimenziós gömbhöz hasonlított. A születő féreglyukak a gömbfelszín különböző pontjait kötötték össze kitüremkedések formájában. Átmérőjük megegyezik azzal a távolsággal, amelyet a fény a Planck-időig képes volt megtenni, ami 10−33 centiméter. A Világegyetem a tér buborékjaiból áll, amely buborékok felszínét önmagával és más buborékokkal féreglyukak kötnek össze.

Ez egy elméleti dolog. Nincs rá semmilyen bizonyíték hogy léteznek ilyenek. Bár jó lenne.

Emberi nyelven úgy tudnám ezt elmagyarázni hogy egy papírlap alján és tetején rajzolsz két pontot.

Ugye a legrövidebb út az egyenes a 2 pont között.

Na de itt jön a csavar a dologban. félbehajtod a lapot úgy hogy a két pont fedje egymást.

A 2 pont között már csak papírlapnyi a távolság. Átszúrod a papírt és ott vagy a másik pontnál.

Ez a féreglyuk alap logikája.

Úgy vélik a csillagászok hogy ilyenek létezhetnek a természetben is kinn a világűrben.

A féreglyukban megborul minden fizikai törvény.

ilyet még nem talált senki ,de ha ráakadnának egyre akkor egy űrhajónak nem kéne egy másik csillagig több ezer évig mennie mire odaér.

Nem tudom hallottál e a fekete lyukakról?

Amikor egy naphoz hasonló csillagban elég az összes gáz akkor a nap vagy felrobban vagy összeszakad magába és olyan tömege lesz hogy a fény se jut ki rajta. És minden anyagot magába szív a tömegvonzása miatt. Olyan mintha a porszívód beszívná magát :)

Ezt más sikerült tudósoknak megcsinálni pici atom részecskékkel. És azt gondolják hogy ezek a feketelyukak kapcsolatban lehetnek egymással. és ilyen féreglyukakhoz hasonlóak vagy 1 az 1 ben azok is.