Folyadékoknál a moláris tömegtől függ a forráspont?

Is. Meg az intermolekuláris kapcsolatoktól is. Meg a környező nyomástól is.

Igen. Általános tendencia, hogy a nagyobb móltömegű anyagoknak magasabb az olvadás- és forráspontja.

@Silber: Kivéve, ha nem. Lásd metánsav és pentán forráspontja példának okáért...

Gondoltam elolvassa a kerdezo az elottem szolo iromanyat is, amely leirja az intermolekularis kolcsonhatasok okozta eltereseket. En sem vagyok hulye, tudom hogy az analog karbonsavak dimerizacioja reven magasabb a forraspontjuk az alkanokenal, de ez azert van, mert egy nagyobb tomegu intermedier osszetett reszecske keletkezett... En csak annyit csinaltam, hogy redukaltam a hozzaszolasom a kerdezo megfogalmazasara, es minden kulso "zavaro" effektus nelkul irtam le a forraspont moltomegtol valo fuggeset...

@Silber: Intermedierek nélkül sem olyan biztos a helyzet. Gondolok itt mondjuk a víz és hidrogén szulfid, vagy a vas és higany párosára. De sokáig lehetne még sorolni, úgyhogy nem igazán általános a tendencia. De egyébként pont a szerves vegyületeknél, főleg az alkánoknál, amik rendkívül hasonló intermolekuláris erőket alakítanak ki, az összefüggés igen szépen rajzolódik ki.