Jól értem-e a sejtosztódást?

ömm, nem egészen...

Először is, osztódáskor a kromatin nemhogy kitekeredik, hanem éppenhogy összetömörödik (kondenzálódik) így a sejtmagot behálózó "gubanc"-ból a felismerhető kromoszómák alakulnak ki (ezek a pálcikák). Ezután a pálcikák megkettőződnek, de középen még össze vannak ragadva, így X-nek látszanak (ez a metafázis). Eztán ahogy te is helyesen írtad, a magorsók széthúzzák az összetapadt kromoszómákat és a sejtmag két ellentétes végébe szállítják őket, így ismét pálcikákat kapunk. Öszességében tehát kiindultunk 46 kromoszómából (22x2 plusz a két ivari) és végül a két új sejtben a megkettőződés után újra 46-46 kromoszóma lesz.

Meiózisnál más a helyzet, itt a 46 kromoszómából az utódsejtekben mindössze 23-23 kromoszóma lesz, tehát a genetikai állomány feleződik (22+egy ivari). A kromoszómák nem negyedelődnek ilyenkor, ezt hibásan írtad.

És igen, az osztódás befejeztével a tömörebb struktúrájú kromoszómák kitekerednek, lazább alakot vesznek fel, így újra kialakul a nagy "gubanc".

Ez persze csak némi csúsztatásokkal igaz így, de középiskolában az egyszerűség kedvéért valami ilyesmit oktatnak...

Egyébként ha részletesebben is érdekel, akkor biztosan meg tudod kérdezni a biológiatanártól is óra után (vagy alatt). Ő azért van, hogy ha valamit nem értettél meg elsőre, akkor kérdezhess tőle. Biztosan szívesen segít.

Sok sikert!

ahogy olvasom a válaszokat az az érzésem a kérdéseidre nem kaptál választ. amikor a dns fehérjékkel áll össze, a kromoszóma(hisztonfehérjékkel), mikor nem áll össze fehérjékkel, csak gubanc, az a kromatinállomány. az x alakok tényleg az osztódási fázist ábrázolják. és a kromoszómák nem vágódnak 4 felé. megpróbálom elmagyarázni. alapesetben a mi kromoszómaállományunk-a te hasonlatoddal élve-összetartozó pálcikákból áll. egyet anyutól, egyet aputól kapunk. összesen van 23pár. mikor osztódik a sejt, akkor mind2 pálcika megkétszereződik külön, ekkor alakulnak ki az x-ek. vagyis az x-ek 2 szára azonos, csak középen össze vannak tapadva. könyvekben többnyire olyan ábra van, hogy összetartozó x párok vannak lerajzolva, azok nem mások, mint az össetartozó pálcikáink, csak épp osztódási fázisban, megkétszereződve. osztódásnál aztán ezek szétválnak majd(mármint az x-k szárai, de azt fontos megérteni, hogy nem 4 szára van, hanem kettő, csak a befűződés miatt 4nek tűnhet). mitózisnál aztán szétválnak a szárak, vagyis van 4 pálcikánk, amiből páronként 2 azonos, és úgy válnak szét, hogy az utódsejtekbe 1-1 pár kerül, aminek az egyik tagja anyai, a másik apai eredetű. meiózisnál a 2 x egy időre összetapad és kicserélik egyes részeiket(vagyis az anyai infóból kerül az apaira és fordítva). ezek után a 2 x ismét szétesik 4 pálcikára és mivel 4 utódsejt lesz mindegyikbe 1 kerül bele a 4ből. persze ez minden pálcika-párunkra nézve megtörténik. és ezért lesz meiózis után egyszeres információtartalmú a sejt, mert minden pálcikából csak 1 van benne(de ugye a lényeg az, hogy azon az 1 pálcikán az átkereszteződés miatt vegyes anyai és apai infók vannak). aztán megtermékenyítéskor kapja meg a másik pálcika készletét.

kicsit hosszú lett, de remélem érthető.