Sejtfúzióval (v. Bármilyen egyéb génmanipulációs eljárással) emberi DNS-t és egy másik emlős állat DNS-ét keresztezvén elő lehet állítani életképes hibrid lényt, vagy ez teljesen lehetlen, és csupán fantazmagória?

Mi az, hogy sejt diffuzio?

Amugy csinalnak olyat, hogy kulonbozo sejteket kereszteznek, es a hibrid tovabb el. Emberi sejtekkel is. A hibridoma modszer ezt hasznalja ki monoklonalis antitestek letrehozasara.

A sejtfúzió nem génmanipulációs eljárás, ez nem fog két DNS-t keresztezni (persze rekombináció előfordulhat, meg ha rásegít az ember, akkor biztosan, de az már más technika).

Ma is létezik olyan emlős - tehén, kecske, juh és disznó, ha jól tudom - ami emberi DNS-darabokat jellemzően gyógyszeréeszti szempontból lényeges enzimek génjeit és szabályozási régiójukat tartalmazza. Így a belőlük nyert tejből sokkal könnyebb izolálni az inzulint (ez a legfontosabb enzim ebből a szempontból), és rengeteg vegyészeti utánkezelést megspórolnak. Ha élesztőben, baktériumban állítanák elő ugyanezt az enzimet, nem végezne el egy sor lényeges átalakítást (főként a két lánc megfelelő összeillesztését), és ezt laborban kéne megtenni, ami egyáltalán nem hatékony. Így jóval olcsóbb. (De lóherében is termesztenek emberi enzimeket, valami proteázt, dimer formában, az egyik mezőn az egyik monomert, a másikon a másikat, és izolálás után spontán összeáll a kész fehérje, ha összekeverik.) Disznóban pontosan mit termeltettek, nem tudom, betiltották egy részét (valami foszfor-felhasználás javítással kapcsolatos gén volt, egészségesebb lett volna a disznóhús tőle, meg a trágya sem szennyezett volna olyan mértékben), más meg épp elfogadás alatt áll, ez Amerika, nem néztem utána mélyebben a témának.

Amire te gondolsz az kb. egy 50-50 hibrid lenne, ha jól értem. Kb. kentaur, macskanő, Batman, vagy valami különleges állati képességű ember. Ez elméletben természetesen kivitelezhető, a jelenlegi törvényi szabályozás azonban elég szigorú az emberi őssejtek, petesejtek kezelésével kapcsolatban, gyakorlatban kivitelezni szinte lehetetlen lenne. A sejttenyészet meg nem ugyanaz. De sejttenyészeti formában bizonyára több ilyen kísérlet is létezik, hogy emberi gént/géneket ültettek nem emberi sejtekbe, vagy fordítva. Ellenben ez sejttenyészet, sok köze nincs az élő szervezetehez, ebből nem lesz hibrid. Ha ilyet akar valaki "teremnetni", akkor a törvények az útját állják. Az értelmes kísérletezéshez pedig egyelőre elég a sejttenyészet, ha egy újabb gyógyszerészetileg fontos enzim tejelő állatokban történő tenyésztéséről van szó, azt majd a mezőgazdasági szervezetek megint megvitatják, és esetleg zöld utat adnak a kísérletezéshez, azonban az első lépések itt is sejttenyészetben történnek.

Az, hogy emberi géneket beültetnek valamibe nem egy nagy dolog - sima klónozás, mindennapos technika. Én is foglalkoztam Drosophila (gyümölcslégy)-ember "hibrid mutánsokkal", semmi többet nem tudtak, mint a társaik. (Kicsit csököttebbek voltak a fiúk.) Igazából ezzel csak dicsekedni jó, a laikus közönség ilyenkor félni kezd az embertől, és őrült tudósnak tartja.

A klasszikus keresztezéses módszert meg nagyjából elfelejtheted, az ember a legközelebbi rokonoktól is jelentős mértékben különbözik (kromoszóma-transzlokáció), emiatt egy ember-csimpánz hibrid ha ugyan megtermékenyül, kb. a 32-64 sejtes sátdiumban szinte biztosan elhal, de szerintem előbb is. (Az első osztódást megéri, legalábbis sokan erre utalnak.) Ha egy távolabbi fajról van szó, még ennyi sem jön össze, bárhogy próbálkozunk mesterséges megtermékenyítéssel.