Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A Föld belső magja mikor hűl ki?

A Föld belső magja mikor hűl ki?

Figyelt kérdés
Azt tudom h. a hője a benne található rádióaktív anyagokból származik de előbb utóbb az is lebomlik akkor milesz? Mi lenne a következménye? Előbb lessz mint a nap halála?
2012. jan. 10. 19:30
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
100%

Attól függ, hány foktól számít "hidegnek". De egyszer annyira hideg lesz, hogy megfagy. Ennek a következménye az lesz, hogy megszűnik a Föld mágneses tere, és a Föld légköre ezután szép lassan megszökik, így a tengerek is elpárolognak. De már sokkal korábban leáll a lemeztektonika, emiatt az összes szárazföldet legyalulják a tengerek. Vagyis a Föld először egy szárazföldek nélküli, tengerborította bolygó lesz, később pedig egy sivatag-bolygó, légkör nélkül. (Kb. mint a Mars).


Mindez valamivel korábban lejátszódik, mint a Nap pusztulása, kb. 1-2 mrd év múlva.

2012. jan. 10. 19:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
59%
Előbb párologtatja el a Nap a Földet minthogy kihűlhetne a mag. Ha meg a Nap nem fúvódna fel akkor se gyalulnák le a szárazföldeket a tengerek, a lemeztektonika leállása nem egyik pillanatról a másikra történne, ráadásul ehhez nem is a lemeztektonika hanem a forgás hirtelen leállása kellene.
2012. jan. 10. 20:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 A kérdező kommentje:
hát az tök szívás
2012. jan. 11. 08:48
 4/11 anonim ***** válasza:
a félreértések elkerülése végett: a mag hője nem radioaktív anyagok bomlásából származik,azok 99%-ban a kéregben találhatóak,így az mindössze a kéregnek ad +hőmennyiséget.a mag hője akkréciós hő,ami még a keletkezésekor "ragadt benn"
2012. jan. 11. 10:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 dellfil ***** válasza:

Hmm. Ma 10:10-es válaszoló. Két kérdésem volna. Komolyan, nem kötözködésből, hanem mert érdekel.

1. Milyen forrásból szerezted a radioaktív anyagok eloszlásának azt a verzióját, hogy gyakorlatilag csak a kéregben találhatóak? Mi az oka e látványos különbségnek? (Hogyan mutatták ki, már nem is érdekes.)

2. Az akréciós hő (ami az összeállási folyamatok "mellékterméke", a helyzeti és mozgási energia közti különbségből fakad), elég lett volna a mai napig és a jövőben is a Föld belső hőmérsékletének fenntartására?

Kíváncsi vagyok a számításokra. Mármint: Mekkora a Föld, mint test hőleadása az adott körülmények között. Végső soron nem lehetetlen, hogy elég, de az az "eloszlás" a radioaktív anyagokkal...


Hogy ne csak "offoljak. Szerintem nem tudható. (Mikor hül ki a mag annyira, a Föld mágneses terének lecsökkenése az élet megszűnését okozza.) A 10:10-es válaszolni tudhat erre a kérdésre, hiszen ha csak "egyszerű kihűlési folyamatról van szó, az könnyen kiszámítható az ismert paraméterekből. :)


dellfil

2012. jan. 11. 11:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
Akkor is fűtenék a r.aktív elemek a magot ha csak a kéregben lennének, egyébként mélyebben több van belőlük mert a Föld belsejében nagyjából fajsúly szerint rendeződik az anyag. Régen mikor kezdték kapiskálni h nem csak 6000 éves a Föld akkor számításokat végeztek, és arra jutottak h egy Föld méretű olvadt vasgolyó 50 millió év alatt hűlne ki. Mivel a Föld sokkal idősebb és még mindig csak a felszíni pár km-eres része van kihűlve ezért a Föld hője nem a kezdeti maradványhő hanem a radioaktív elemek bomlásának eredménye.
2012. jan. 11. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 A kérdező kommentje:
és azt lehet tudni h mikor bomlanak le a rádioaktív anyagok?
2012. jan. 12. 11:10
 8/11 anonim ***** válasza:
Nagyon különböző a felezési idejük, a másodperc törtrészétől tízmilliárd évekig terjed, illetve bomlási sorokban egymásból is keletkeznek.
2012. jan. 12. 13:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:

-Milyen forrásból szerezted a radioaktív anyagok eloszlásának azt a verzióját, hogy gyakorlatilag csak a kéregben találhatóak? Mi az oka e látványos különbségnek?


itt kicsit pontatlan voltam,itt főként a leglényegesebb urán,tórium,kálium stb bagázsra gondoltam,amik a legnagyobb tömegben találhatóak a földben,és viszonylag hosszú a felezési idejük

hogy honnan tudjuk kicsit bonyolult megválaszolni.az egész föld összetételét kondritos(főleg C1 szenes) meteoritokból szokták modellezni/számolni,ebből kiindulva meg lehet becsülni az egyes geoszférák összetételét is

ajánlom ezt nézegetni: [link]

Itt láthatod magad is a rezervoárok közti különbséget(reservoir database)

Az okok geokémiai jellegűek: bizonyos elemek olvadás esetén máshogyan viselkednek,egyesek az olvadékba,mások a reziduumba(a maradékban) szeretnek menni/maradni.Így a szférák közti elemek megoszlása nem csupán a sűrűségtől,hanem azok geokémiai viselkedésüktől is függenek.Mivel az urán egy inkompatibilis elem,amint valami olvadás történik/történt valahol a földben,rögtön megindul fölfelé,és szépen feldúsul a felső szférákban,jelen esetben a kéregben.Tekintve h ma elfogadott elméletek szerint a föld differenciációja olvadások sorozata során jött létre,már érthető hogy miért dúsult az urán a kéregben.


[link]


Persze ez az elmélet sem ad választ mindenre,mert vannak olyan elemek,amik kompatibilisek,és mégis a kéregben dúsulnak,több milliószoros mennyiségben vannak a kéregbe,mint a modellek alapján kellene.ezekre kitaláltak mindenféle későn érkezők(late veener) és egyéb elméleteke,ma sem eldöntött a vita


2. Az akréciós hő (ami az összeállási folyamatok "mellékterméke", a helyzeti és mozgási energia közti különbségből fakad), elég lett volna a mai napig és a jövőben is a Föld belső hőmérsékletének fenntartására?


igen,mivel a kéreg ill. a köpeny rettentően rossz hővezető

ah egyik oktatóm szokta mondani: mit kértek ha fáztok?kabátot vagy pálinkát? hát mindkettőt!megiszod pálinkát(mag) és felveszed utána a kabátot(köpeny+kéreg:))

sajna pontos adatokról én nem tudok,hogy valaki kiszámolta ezt-e pontosan,leszámítva Lord Kelvin féle számításokat:)

2012. jan. 12. 15:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim válasza:

[link]


Tudtad-e, hogy miért meleg a Föld belseje?


A földfelszín alatt néhány tíz kilométerrel már magas hőmérsékletű, olvadt kőzet bugyog, forrong. Ez a földkéreg repedései között néha utat talál, és vulkán formájában tör a felszínre. Földünk hatalmas belső tömege nagyrészt az ott lévő radioaktív anyagok természetes bomlásából származó hő hatására olvad meg. A földi élet egy radioaktív anyagokkal fűtött bolygón alakult ki és fejlődik ma is tovább.

2013. okt. 27. 21:07
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!