A halogének kötési energiája nagy?

Atomos állapotban meg pláne reakcióképesek. Persze ez igaz minden elemre. Atomos állapotot el lehet érni erős fénnyel is. Pl metán és elemi klór reakcióját szépen be lehet indítani ultraibolya sugárzással. De a freonok is így pusztítják az ózont. Az ultraibolya sugárzás leszakít a freonból egy klóratomot (szokták naszcensz klórnak és klórgyöknek is nevezni), ami nagyon reakcióképes.

Persze azért közönséges körülméyek között is eléggé reakcióképes

A kérdésed címével viszont vannak gondok. Milyen kötési energiára gondolsz? Két halogénatom közti kötési energiára, vagy egy halogénatom és egy másik elem közti kötési energiára.

Más: A reakcióképesség nagyrészt attól függ, hogy mekkora a keletkező anyag kötési energiája, és mekkora volt a reaktánsok kötési energiája. (függ még az entrópiaváltozástól is, de az most mindegy). Ha az elemi halogének (F2; Cl2; Br2...) kötési energiája nagyon nagy lenne, akkor a reakciói nem lennének olyan hevesek, hiszen nagy energia megy el a régi kötések felszakítására.

Tehát az, hogy pl a fluor reakcióképes; nem jelenti azt, hogy az elemi fluormolekulákban az két fluoratom erősen kötődne egymáshoz.

Ha meg akarod saccolni a kötési energiát két atom között, akkor

. 1 nézd meg, hányszoros kovalens kötés van az atomok között

. 2 nézd meg, mekkora a különbség az elektronegativitásuk között. Ha nagy, akkor az erősíti a kötést hiszen nagy az elektrosztatikus vonzóerő.

. 3 minél kisebb a kötéshossz annál nagyobb a kötési energia.