Segitene valaki? Nagyon halas lennek!

Attól függ, minek az elraktározásáról beszélsz.. Ha a tápanyagnak, akkor zsírszövet. A szállítás pedig a vérkeringésen keresztül.

Befogadóképessége van a gyomornak, vékonybélnek (még a vastagbelet is idevehetjük).

Ha nem működnének a myoepithelsejtek, akkor nem lenne perisztaltika, soha a büdös életben nem tudná az ember normálisan üríteni a béltartalmát (mivel nem haladna előre a béltraktusban normális módon a bélsár).

Hasnyálmirigy termeli az inzulint, de nagy szerepe van az emésztésben (ő termeli azokat az enzimeket, amik emésztik a nukleinsavakat, lipideket és szénhidrátokat, vagyis a fehérjén kívül mindent, amit a gyomorban levő pepszin bont).

A túl sok zsíros étel megterheli az emésztést, nincs ilyen ok zsírra programozva a a máj feldolgozás szempontjából, a májbetegeknek pedig kímélniük kell a májukat, ha pedig kevesebb zsírt visznek be, csökkentik a máj feladatait.

A farkast nem értem pontosan, de itt szerintem az lehet a megoldás, hogyha jobban hasznosítja a felvett tápanyagot, azaz nagyobb hatásfokkal nyer ki belőle energiát, akkor elég kevesebbszer tápanyagot vennie magához.

Az emlősök nem "nyitják fel", vagyis bontják le a cellulózvázát a növényi sejteknek, ezt erre specializált baktériumok teszik meg, amik a gyomrukban élnek.

A vékonybél alkalmazkodása a környezethez.. Fogós ravasz kérdés, itt mondjuk a vakbélre tudok gondolni, ami elcsökevényesedett.

Nem tudom sajnos, hogy hanyadikos vagy, de én azt mondanám, szöveti szinten lehet ezt a legeredményesebben vizsgálni.