Mi az oka annak, hogy a F2, Cl2, Br, I2, O2, N2 és nem tudom így pontosan még mik, de 2 atomos molekulaként fordulnak elő és pl a C nem?

Nem tudom, hogy az előttem válaszoló honnan vette a szénről írt szamárságokat, és azt sem értem, hogy az általa elmondottak hogyan segítik a kérdezőt itt a Naprendszeren belül...

[link]

A linken látható periódusos rendszerben zöld színnel vannak ábrázolva a gázok. Ezek közül a VIII. oszlopban találhatóak a nemesgázok, ezek egyatomos molekulát alkotnak (megvan az oktettjük [a héliumnak meg telített az 1s alhéja]) és molekularácsban kristályosodnak.

A többi gáz kétatomos molekulát alkot, (H2, N2, O2, F2, Cl2) és ezek is természetesen molekularácsban kristályosodnak.

Nem tévedsz sokat, ha a VII. oszlop többi halogén elemét is ide sorolod.

A periódusos rendszerben a bór-asztácium vonaltól [5, 85 rendszám] balra lévő elemek fémek (a hidrogén persze kivétel) és fémes rácsban kristályosodnak. A bór-asztácium vonal mentén illetve mellett levő néhány elemről pedig egyedileg illik megtanulni a rácstípust, pl. a szén atomrácsos (a grafit és a gyémánt is)...

Ezeket az általános trendeket tudnám segítségül elmondani a kérdezőnek...

Nem vagyok túl jó kémiából, de elképzelhetőnek tartom, hogy két szénatom kovalens kötéssel kapcsolódjon egymáshoz, ha nincs más atom a közelben.

Viszont a szén négy szabad elektronnal rendelkezik, tehát másik négy atommal tud kovalens kötést kialakítani. Az általános iskolai hasonlattal élve: négy keze van.

Nem tudom, hogy képes-e két szénatom négy kézzel is kezet fogni egymással, de az biztos, hogy sokkal stabilabb molekulát eredményez, ha két szénatom csak egy, esetleg két kézzel fog kezet. Ahol tehát kettőnél több szénatom található, ott biztos, hogy a közismert szerkezetek valamelyike jön létre (grafit, gyémánt, nanocső, stb…)