Valaki elmagyarázná Einstein relativitás elméletét?

Már 1981-ben a pesti ELTE-n, majd 1991-ben a szegediJATE-n egy-egy matematikus/fizikus megjelentetett egy-egy tanulmányt, mely elméletileg megcáfolta a relativitáselméletet, majd idén, 2011-ben, szeptemberében médiából értesültünk, hogy gyakorlatilag is megcáfolták.

Valószinűleg az anti-relativitáselmélet minden eggyel végződő években születik.

Egy tudományos elméletről vagy cáfolatáról valahogy nem a médiát tartom autentikus forrásnak. Ennyit a cáfolatról.

A relativitás elmélet meglehetősen nehéz tudomány, pontosan elmagyarázni e fórum keretében irreális. Talán a probléma megvilágítása magyarázza az elmélet szükségességét.

Mindenekelőtt induljunk ki abból, hogy a tudományos elméletek azért születnek, mert a technika fejlődésével valaki olyan jelenséget figyel meg, amit addig senki. Ezt az illető megpróbálja megmagyarázni az addigi eredményekkel, kiderül, hogy nem lehet. Vagy nem jön ki, vagy állandóan ellentmondás adódik valahol máshol. Ekkor van szükség az addigi ismeretek új elmélettel történő kiegészítésére.

A XX. század elejéig úgy gondolták, hogy a dinamikai jelenségeket tisztán meg lehet magyarázni. A részecskék vizsgálata azonban azt eredményezte, hogy az elmélet szerint kiszámított események nem akkor, vagy nem úgy következtek be. Az alapprobléma a sebességgel volt, bizonyos részecskéket a kiszámított pillanatban nem találtak, később azonban igen.

Az ok: v sebességgel t idő alatt megtett út s. Két szemben haladó részecske egymáshoz viszonyított sebessége 2v, így ugyanakkora út megtételéhez t/2 idő kellene, de mindig több kellett. A probléma az, hogyan mérünk. Ha a mérőeszközt az egyik részecskéhez rögzítve képzeljük, vagy ahhoz a közeghez, amelyben mozog, más eredménynek kellene kijönni. Ez azért van, mert úgy képzeltük, a fény is valamilyen közegben mozog, azt pedig tudjuk, hogy a mozgó objektum sebessége függ a közegtől.

A speciális relativitáselméletben Einstein azt mondta ki, hogy a fény terjedéséhez nincs szükség közeghez, és vákuumban a sebessége állandó. Továbbá, a fénysebesség nem függ a megfigyelő (azaz a mérőeszköz) mozgásától, tehát a rögzített, vagy ahhoz képest bármilyen v sebességgel mozgó koordináta-rendszerben azonos. Ennek a következménye a hosszúság kontrakció, vagyis rövidülés, továbbá az idődilatáció, vagyis az idő "nyúlása" fény közeli sebességek esetén (az ismert képlet alapján).

Ezzel megmaradtak a Newtoni fizika megszokott törvényei, mert kis sebességek esetén a szokásos mérőeszközökkel gyakorlatilag nincs különbség az einsteinihez képest. Másrészt megszűntek az ellentmondások az elemi részecskék mérése és az elméleti számítások között.

Később probléma merült fel a fényméréssel, amikor a Jupiter holdjai segítségével végeztek méréseket. Az új ellentmondások kiküszöbölésére mondta ki Einstein az általános relativitáselméletet, amely határesetként tartalmazza a speciális is. Nevezetesen, a fénysebesség nemcsak a v sebességgel haladó rendszerekben állandó, hanem a gyorsuló rendszerekben történő mérésnél is. Tehát minden rendszerben mérve, a fénysebesség állandó. Mivel a gravitáció tömegvonzás, azt meg tudjuk, hogy a tömegre ható erő hatására gyorsulás következik be, így a gravitációt nem kell külön erőnek tekinteni, hanem egy vehetünk egy speciális geometriai rendszert, egy négydimenziós, un. tér-idő teret, érvényesek a terekre vonatkozó szabályok, vagyis a gravitációt felfoghatjuk e négydimenziós tér egy anomáliájának, görbületének.

Tehát, ha kimondjuk, hogy a fénysebességet bármilyen mozgó (gyorsuló) rendszerben ugyanakkora értéknek tekintjük, mérjük, akkor erre alapozva létre lehet hozni egy olyan geometriai elméletet, olyan teret, amelyben minden eddig ismert fizikai jelenség ellentmondásmentesen magyarázható és mérhető. És ez a tér a tér-idő, amelyben a jelenségek történnek. A gravitáció pedig a tér-idő egy görbülete.

Remélem, ha tudományos szempontból kissé pongyolán is, de lényegét tekintve sikerült megvilágítani a két elmélet szükségességét és eredményét.

14:35

Nem kell PhD fokozat a megértéséhez, ez a baj ezzel az országgal, hogy sokan azt hiszik, ha valakinek diplomája van az már okos is. Rengeteg ember kószál Magyarországon is, aki hírből sem ismeri az egyetemet -na jó, ez azért túlzás- , de elolvassa egyszer a Kisenciklopédiát és máris érti, tudja.

11-12 02:24 válaszoló:

Az nem a relativitáselmélet,hanem a fénysebességhez kapcsolódó dolgok,a neutrinók bár az az einsteini fizika egyik alapja,hogy a fénysebességet senki,és semmi nem lépheti át,bár lehet hogy a kutatók hibáztak:

[link]