Milyen állatok lesznek a jövőben pár millió évvel, miután az ember eltűnik a föld színéről?

Egy faj alig pár millió év alatt általában több fajjá hasad, ha addig ki nem hal. Már ők is eléggé különböznek egymástól. Mondjuk az embernél elég valószínűtlen, hogy több fajjá alakuljon, mert az ehhez szükséges földrajzi izoláció a modernizálódó életvitelben egyre valószínűtlenebb.

De ha meg is marad az emberi faj akár évmilliókig, akkor is egyre kevésbé fog emlékeztetni egykori őseire. Ha a semmiből feltámadnának az ősök, a kései utódokkal már nem is szaporodhatnának. Ilyen értelemben már másik fajjá is válnánk, noha nem is történik közben kettéágazódás.

Hat, de legfeljebb hétmillió évvel ezelőttig még a csimpánzoktól semmi sem különböztetett meg minket: közös őseink éltek akkor. A rágcsálóktól 70-80, a ragadozóktól, patásoktól, denevérektől kb. 100 millió év választ el minket jelen tudásunk szerint. Gondolták volna akkori elődeink, hogy 100 millió év múlva gyermekeik kutyák, lovak, egerek és emberek lesznek?! A mai hüllőktől és madaraktól nagyságrendileg 300 millió év, és - rendkívüli bizonytalansággal, de - a gerinctelenektől 600, a növényvilágtól 1000 millió éves átalakulás választ el ma minket.

Egyébként párszázezer, talán egymillió éve volt talán utolján, hogy más faj forkolódott:) belőlünk, akarom mondani közös ősünkből, akiket szintén a Homo nembe sorolunk, és már rég kihaltak.

A kutya-, menyét-, medveféle és a cicaféle ragadozók pl. 40-45 millió éve váltak ketté egymástól, de azóta már mennyiféle faj van mindkét oldalon! Az olyan gyors szaporodási ciklusú állatok, mint az egerek, már párszázezer év alatt több fajjá ágaznak. A patkány és a törpeegér pl. egymás közeli rokonai, egy közepes termetű és a legkisebb rágcsáló. A házi és a güzüegérnél még alig zajlott le a fajképződés, de már két külön faj, pedig a házi egeret a civilizáció tehette másik fajjá. Nem pont a mai "fejlett nyugati" civilizáció, hanem az ősemberit is beleértve. De pl. egy óceáni szigetre párszáz éve behurcoltak házi egereket, akik ugyan még nem váltak új fajjá (szaporodóképesek a többiekkel), de egészen sajátos változatuk alakult ki: patkány méretűre nőttek és elsősorban ragadozásból élnek. Egyébként Darwin is egy magányos szigetcsoporton, a Galápagos-szigeteken tanulmányozta a természetes evolúciót, mivel ilyen helyeken gyorsítottan megy végbe.

A legjobb válasz, hogy milyenek leszünk, vagy milyenek lesznek az állatok mellettünk vagy akár nélkülünk, az, hogy fogalmunk se lehet. Még csak előrebecslésen alapuló projekció sem adható.