Lehet hogy most hülyeséget kérdezek, mert nem értek hozzá: a fehérje aminosavakból van?

Igen, ha már elég sok van belőle (miután rengeteg kijött az első fertőzött sejt elhagyása utá), és bekerül a véráramba, akkor a falósejtek is pusztítják, sőt ők lesznek azok, akik a B-sejteknek prezentálni fogják. De a falósejt az nem T-sejt.

Mondjuk az influenza pont azért egy viszonylag hatékony vírus, mert az első sejtfertőzés előtt nem találkozik az immunrendszerrel.

86%-os remekül válaszolt. A változó célsejtekről: gyakorlatilag nincs az a sejttípus, aminek ne lenne vírusa (ha nem is feltétlenül specifikus, azaz csak azt támadó, de egy generális, több sejttípust is fertőzni képes elkaphatja). Még az immunsejteknek is van. :) (Antropomorf példával élve: a rendőrök a bűnözők.) Kifejezetten cseledek ezek a vírusok.

A fertőzés után előfordulhat, hogy a vírust nem kapja el az immunrendszer: vagy mert álcázza magát, vagy nem találkozik vele. Egyes vírusok képesek megülni bizonyos sejtekben, és ott akár évekig is lógatják a lábukat, néha egy picit fertőznek (nem halálosan), aztán megint visszahúzódnak. Ilyenek pl. a herpesz vírusok. Ha egyszer megkaptad, nem szabadulsz, csak elmúlik. (Jó, ez egy nagy család, sokan vannak, van, amit ki lehet hajtani a szervezetből.)

Igen, szétválnak. Az mRNS egy hosszú szál, ami a riboszóműn egy kicsi lukon halad át mint egy magnószalag. Oda nem tudja követni a tRNS, ezért amikor az mRNS három bázissal odébb ugrik, akkor a tRNS leválik róla. Ezt egyébként mindenféle segéd komponensek segítik elő, amiket elongációs fektornak nevezünk, ezek lökik tovább az mRNS-t a riboszómán.

Az mRNS később lebomlik. Egy mRNS-ről több fehérje is képződhet, vagyis ugyanazt az mRNS-t, miután a riboszóma leolvasta, egy másik riboszóma is leolvashatja.

Később az mRNS alkotóira bomlik (RNáz-nak hívják azokat az enzimeket amik lebontják), és ilyen formában újra hasznosul. De ez bonyolult kérdés, mert az RNS bomlásakor AMP (adenozin monofoszfát, a P a foszfátot jelenti), CMP (citozin monofoszfát), GMP (guanzin - MP) és UMP (uracil - MP) keletkezik, viszont az mRNS szintézishez ATP (adenozin trifoszfát), CTP, GTP és UTP kell, tehát vissza kell rájuk rakni két foszfát csoportot.

Az biztos, hogy mRNS formában már nem tér vissza a magba.

A vírus a citoplazmába fecskendezi az örökítőanyagot, mivel a sejthatárnál (membrán/fal) beljebb nem tud menni, a sejtmag meg ugye a sejten belül van. Belöki, mint a szögbelövőpisztoly a szöget, majd a maradék fehérjeburok leválik a membránról, de akár ott is maradhat.

Utána a pl. DNS bejutott a sejtbe. Lehetséges, hogy lebomlik, de ha nem, akkor bejut a magba (a sejt juttatja be, nincs lába, hogy magától menjen), ahol ahogy mondtad, szépen elkezd DNS-kétn funkcionálni, mRNS-átírás, fehérjét gyrátat. Mind a sejttel. A vírus burokfehérjék áltaklában önszerveződőek, vagyis önmaguktól összeállnak a helyes elrendeződésbe (nem kell pl. dajkafehérje), majd ezek a részletek összeállítják a teljes vírusburkot, vagyis mire a sejt egyáltalán eljutna odáig, hogy a saját fehérjéit megszintetizálja, máris van vagy kétszáz kis víruska a citoplazmában. A DNS ezekbe úgy kerül bele, hogy a DNS a sejtmagban nem tétlenkedik, ahogy az mRNS-ek elkészültek róla, máris DNS-t szintetizáltat a sejttel, méghozzá önmagát gyorsabban, mivel ő jóval rövidebb, mint bármilyen más örökítőanyag-részlet (kromoszóma) a magban. Majd kijut innen, belecsomagolódik a fehérjekapszulákba, és ennyi. Ha elegen vannak a sejtben, addig feszítik, amíg szétpukkad. Jöhet a következő áldozat.

Ez egy igen átlanános, sok elhanyagolással felvázolt DNS-vírus fertőzési módszere. Ha bakteriofágot (baktériumot fertőzőt) veszünk, még csak be sem kell jutnia a sejtmagba, mivel a baktériumoknak olyanja ugyebár nincs. Az a legegyszerűbb mód: bejut, szintetizáltat, összeáll, lelép. :) De van az eukariótáknál nem DNS, ssDNS, dsDNS örökítőanyagú vírus is. Lényegében minden. :) (Lehet RNS alapú, lehet DNS. Mindkettő lehet a "normális", azaz kétszálú, a híres dupla hélix forma, vagy egyszálú, mint az mRNS. Kész őrület. ss az egyszálú, ds a kétszálú: single és double strand.) Felveheti receptorral, bejuthat liposzómában... ezzel külön tudományág, a virológia foglalkozik.