Ha gamma sugárzás ér egy tárgyat, utána miért sugárzik az is?

Újra elolvastam az előző hozzászólásomat, és kijavítom a hibákat.

95-95 százalék helyett 95-97%-ot akartam írni.

A hatodik sorban véletlenül elektront írtam neutron helyett.

Kiegészítés: Azt írtam, hogy az oroszok új gyorsreaktora 2 tonna plutóniumot semmisít meg évente, de nem adtam viszonyítási alapot. Egy paksi reaktor évente nagyjából 80-90 kilogramm plutóniumot tenyészt (aminek elsöprő többsége Pu-239). A többi transzurán együttesen is csak pár kilogramm. Szóval egy darab BN-800-as reaktor durván 22 darab paksihoz hasonló reaktor kiégett üzemanyagát tehetné sokkal kevésbé veszélyessé. Pakson van 4 darab blokk, Szlovákiában 6 darab ugyan ilyen van. Cseheknek is van 4 ugyan ilyen Dukovany-ban és két darab blokk Temelinben (de ezek a paksinál kétszer nagyobbak, úgyhogy ezeket duplán kell számolni). Ez így összesen 18. Szóval ha összefognánk velük; és közösen építenénk egy olyat, mint az oroszoké, akkor nem csak, hogy nem növekedne a csehek, szlovákok, magyarok nyakán maradt plutónium mennyisége, de még a meglévők is szép lassan csökkennének.

Nincs mit!

Egyébként az eredeti kérdésednél nem a felaktiválódásra gondoltál? Mert az tényleg úgy működik, hogy besugároznak egy tárgyat (csak nem gamma-sugárzással, hanem nagy sebességű neutronokat lőnek bele), és az utána (akár évekig) is sugározni fog (béta- és gamma-sugárzással).