Valaki eltudná magyarázni?

Itt van egy hasznos iromány ami egész szépen leírja:

[link]

Azért megpróáblom én is elmondani. A legegyszerűbben talán a metán példáján érthető meg.

A metán molekulában mint ismeretes négy egyenértékű (tehát nem tudod őket megkülönböztetni) szén-hidrogén kötés található és az egész tetraéderes szerkezetű, a tetraéder minden csúcsán egy-egy hidrogén atommal.

Ezek mind tapasztalati tények, de ezt még viszonylag könnyű belátni. Ugyanakkor nézzük meg a szén elektronszerkezetét. Ha leírjuk, akkor 1s2 2s2 2p2 tehát összesen hat elektronja van a szénatomnak ebből az első kettő belső lezárt pályán, a többi négy pedig nem lezárt héjon lévő vegyértékelektronok, melyek a kémiai kötések kialakításában vesznek részt.

Kettő ezekből az elektronokból tehát s-pályán van és kettő a p-pályán. Igen ám, de hogy lesz ebből négy egyenértékű kötés ha 2-2 elektron más pályákon (más az energia, más az elektronpálya alakja) helyezkedik el?

Itt jön képbe a hibridizáció elmélete! A metán esetében az alábbit feltételezzük: egy elektron ún. promócióval felkerül a p-pályára (ugye három p-pálya van ebből kettőn volt 1-1 elektron és most a 3.-ra is kerül 1) a 2s2 pályáról. Ebből a négy pályából képezünk 4 egyenértékű (teljesen megegyező) hibridpályát melyeknek egy rész s és három rész p jellege van, hiszen ilyen atomi pályákból keletekeztek (mintha egy gömb alakú s-pályát összegyúrnál 3 "nyolcas" alakú p-pályával). Aztán az ezen a négy hibridpályán lévő négy elektron a négy hidrogéntomon lévő néy elektronnal alakít ki négy darab kovalens kötést. Elmagyarázzam a szén többi hibridállapotát is?