Lehetséges a mai technikával DNS szakaszt átírni és a segítségével egy új fehérjét szintetizálni?

Rosszul tetted fel a kérdést, túl homályosan fogalmaztál. A DNS általában kétszálú, és az egyik szál egyértelműen meghatározza a másikat. Tehát csak az egyik szálat nem lehet így "átírni", bár bizonyos rekombinációs folyamatokban létrejöhet hibás bázispárosodású heteroduplex, de ez később kijavításra kerül.

Ezen kívül egy csomó "átírási" lehetőség van, de nem így hívják őket, mert ez pontatlan. A DNS átírását akkor használják, amikor pl. RNS-be íródik át. Szóval a DNS-t inkább módosítani lehet, levágni belőle, hozzárakni, kicserélni szakaszokat másik szakaszokra. Egyes darabokat átvinni egyik sejtből a másikra, vagy akár egyik fajból a másikba. Ehhez mozgékony genetikai elemeket használnak, amik ha beépülnek valamilyen módon (ennek több fajta lehetséges mechanizmusa van) a célsejt saját DNS állományába, akkor ott egyértelműen megváltozik az eredeti DNS szekvencia, és új fehérje, vagy másfajta fehérje szintetizálódik. Ezek rekombinációs technikák, és teljes gének, vagy egyszerre több gén is átadódhat így. Ezt használhatják fajnemesítésre, rezisztencia átadásra stb.

Különböző kemikáliákkal, ionizáló sugárzásokkal, mutagénekkel kisebb mértékű változást is lehet okozni, ami lehet báziskicserélődés, vagy bázispár-csere, ami így többnyire egy-egy aminosavat fog érinteni, de kritikus helyen ez is döntő jelentőségű lehet.

És még lehetne sorolni, hosszan a DNS "átíró" technikákat, de inkább pontosítsd a kérdést.

Kedves kérdező, az első kettő még finoman utalt is rá, hogy azért nem áll annyira távol a témától, mint Makó Jeruzsálemtől. Ozmium42 később ezt bizonyította is. Mindkettőnek jár a zöld plusz.

Ahogy mondja, az átírás kifejezés problémás. Persze laikus szinten ez tökéletes annak kifejezésére, hogy valamiből valami mást csinálunk, de a pontos mechanizmus ebben az esetben a kicserélés. (Átírás is lehet, a természetben is van, pl. DSBRM, mikor egy másik kromoszómáról történik átírás.)

A folyamat jelen technikai szintünkön nem hogy lehetséges, de külön iparág is szakosodott rá. A legtöbb enzimet pl. így állítják elő, nem feltétlenül kémcsőben, hanem baktériumtenyészetekben, sejttenyészetekben, élő állatban/növényben (ez valamivel ritkább). Olyanra is képesek vagyunk, hogy egy fehérje tulajdonságait mesterségesen megváltoztatjuk, és így termeltessük. Sőt, az is lehetséges, hogy "tervezünk" egy fehérjét, elkészítjük a DNS-ét (optimalizáljuk is, vagyis a későbbi termelő sejthez igazítjuk, hogy minél jobban "kézre álljon" a szintézise), majd ezt a teljes mértékben új, mesterséges fehérjét legyártatjuk pl. egy baktérium-telepben. De ez már inkább a génbevitel. Ha egy meglévő gént (fehérjét) szeretnénk lecserélni, az is lehetséges, embernél a gyakori genetikai eredetű betegségekre még terápiát is terveztek ilyen alapon. (A mozgó genetikai elemeket már kifejtették előttem. Vagy vírus.) Van, ami működik, van, ami még csak kísérleti fázisban van, van, amit már be is tiltottak.