Van-e globális felmelegedés?

Globális felmelegedés NINCS. Globális klímaváltozás van. Ha az halljátok bármilyen médiában, hogy globális felmelegedés, kapcsolhattok el.

Mi a különbség? A globális felmelegedés általános felmelegedést prognosztizál. A globális klímaváltozás pedig az extrém éghajlati események (extrém alacsony, magas hőmérséklet, extra hosszú csapadékos / száraz időszak, fagyos napok száma, stb stb. rengeteg ilyen faktor van) mindegyik növekedését. Tehát általános értelemben valóban, az átlaghőmérséklet emelkedik, DE ezzel egyúttal nő a meleg ÉS a hideg napok száma is.

Magyarországról már az öt évvel ezelőtti klímaszcenáriók is azt mutatták, hogy lassú felmelegedés történik, de az extrémumok gyakoriságának növekedését egyúttal (azaz nő mind a hideg, mind a meleg napok száma), csapadék tekintetében az általános csapadékmennyiség-növekedést, de szintén az extrémumok gyakoriságának növekedését (azaz az a több eső egyszerre zúdul le, nem elosztva, és így lesznek hosszabb esős, mint most, és hosszabb száraz időszakok, mint májusban).

Ez már az 5 évvel ezelőtti klímaszcenáriókban is így volt, és meg kell, hogy mondjam, eddig minden a "terv szerint megy". Pláne az elmúlt 2-3 év kitűnő példa volt a klímaváltozás hatásaira.

A másik dolog: az, hogy ma meleg van, vagy, hogy hétfőn hideg, egy klimatológusnak semmit nem mond. Mindig előfordulhatnak véletlen események összejátszásából adódó extrém éghajlati események. Ezek megjósolhatatlanok. És számítani sem lehet velük. A klimatológusok pont ezért nem egy-egy kiragadott éghajlati eseményekkel foglalkoznak, hanem trendekkel. Tehát az, hogy most egy nyár meleg vagy hideg, az semmit nem jelent. De az, hogy 20 évből 15 meleg, az már jelent valamit.

Ezért nem igazán helytálló, amikor olyanokat mondanak, hogy "de hát 1927-ben is melegrekord volt!". Na igen, csak akkor 10 évből 1szer volt ilyen meleg, most meg 10ből 7szer. Ezért nem egy-egy esemény számít, hanem azoknak a gyakorisága, intenzitása, a trendje.

A másik, ami miatt egy nyárból nem lehet következtetéseket levonni, az az, hogy ezek az események nem 1-2 év alatt történnek, és ráadásul nem folyamatosan, fokozatosan, hanem útközben van egy természetes ingadozás. Tehát, ahogy valaki írta, jó lenne, ha két hétnél tovább tartana az emlékezetünk :)

Tehát először kérlek olvass utána, például Magyarországra mit jeleznek már évek óta (pont ezt, ami van), nem pedig egy szó alapján, hogy "globális felmelegedés" következtetéseket levonni.

A harmadik dolog: az ember szerepe 2001 óta nem képezi vita tárgyát, maximum a médiában. Az ember szerepe meghatározó, kulcsfontosságú a globális klímaváltozásban. Természetesen lehet találni egy-két olyan tudóst, aki az ellenkezőjét vallja (bár az igaz, hogy ezeknek előbb-utóbb mindig kiderül, hogy közük volt nagyobb olajcégekhez :), ahogy olyat is lehet találni, aki azt vallja, hogy a Föld lapos. A tudományos közvéleményben nincs erről vita, az emberiség történetében még sosem volt 150 év alatt ekkora mértékű hőmérséklet-emelkedés. A jégkorszakok után természetesen volt felmelegedés, általában gyors ütemű, de ez a gyors ütem is jó pár 1000-10000 évet takar. Részletesebben: IPCC jelentések.

egy, a témával foglalkozó geológus

„Az már más kérdés, hogy ez mennyiben jó vagy rossz nekünk. A létünket nem fenyegeti, de az éghajlat átalakulása a meglévő gazdasági berendezkedésre igen nagy hatással lehet. Ha a mezőgazdasági területek jobban felmelegszenek, akkor a mezőgazdaságot át kell szervezni, átállni más zöldségek, gyümölcsök, gabonák termesztésére, az elsivatagosodás miatt délen csökken a művelhető földek nagysága, az olvadás miatt viszont északon növekszik.”

Milyen elsivatagosodás? :) Magyarország csapadékos lesz, de mint mondtam, egyenetlenül elosztva. Melyik növény bírja, hogy 3 hónapig egy csepp csapadékot sem kap, 3 hónapig meg áll a mocsárban? Csak az ártéri növények, de abból én nem ismerek olyan sok ehetőt. Vagy melyik növény bírja ki azt, hogy januárban jön egy melegfront, kicsírázik, majd februárban elfagy az egész? Mert az utóbbi években erre is volt pár példa…

Az elsivatagosodás főleg a kontinentális, és hegyvidéki területeken lesz veszélyes. USA középső része már most is nagyon érintett, Oroszország, Kína nagy része (a hegyvidéki területek), Közel-Keleti államok, Afrika belső részei, Európában főleg Ausztria, Svájc, Németország D-i része, és a Skandináv államok. Skandinávia kicsit fura helyzetben van, mert mindenki azt hinné, a melegedés nekik csak jót tenne: nem így van. Az egy dolog, hogy a hőmérséklet alkalmasabb lenne mezőgazdasági tevékenységre, de ha elolvadnak a gleccserek (ami ma egy stabil, hatalmas vízbázist nyújt, gyakorlatilag az egyetlen stabil vízbázist), akkor nincs víz, amivel öntözni lehet…

2050-re, ha minden így megy tovább, az emberiség kb. 1/3-ának (ami akkor már 3 milliárd főt jelent) a lakóhelye válik súlyosan vízhiányossá. És ráadásul ezek nagyrészt belső, kontinentális területek, olyan messzire pedig nincs pénze senkinek vízvezetékeket kiépíteni…

A tengerszint-emelkedésről: a jégsapkák olvadása egy faktor a sokból, és a közhiedelemmel ellentétben még nem is a legveszélyesebb. Persze, ez is rádob egy pár métert a tengerszintre, de ami igazán veszélyes, az a óceánok természetes hőtágulása. Képzeld el, ez a HATALMAS víztömeg mennyit tud tágulni akár 0,1C-fokos átlaghőmérséklet-változásnál is! És amiért ez egy nagyon alattomos folyamat, hogy akár 10-20 évig is eltarthat, amíg a hő eléri az óceánok mélyebb régióit, és azok csak majd akkor kezdenek el tágulni. Azaz, ha most hirtelen megszüntetnénk minden üvegházgáz-kibocsátást (ami persze lehetetlen, csak elméletben), a tengerszint akkor is tovább emelkedne egy darabig. Ezért kellene minél hamarabb cselekedni.

A másik nagy veszély a permafrost (állandóan fagyott területek) alatt jelen lévő hatalmas metánmezők. Ezek ott vannak nagyon régóta, és nem tudnak felszabadulni a rajtuk lévő jégrétegek miatt. De ha ezek az északi területek felolvadnak, ez a rengeteg mennyiségű metángáz felszabadul. A metán nagyon veszélyes üvegházgáz, sokkal erősebb, mint a CO2. Ezért hirtelen, akár egyik évről a másikra is ennek a folyamatnak a hatására 6C-fokot emelkedhet az átlaghőmérséklet, ami katasztrofális lenne (szemléltetésül: az összes többi faktor együtt okoz a legrosszabb szcenárió esetében 6C-fokos emelkedést…). Képzeld el, ennek mekkora hatása lenne a tengerszintre! Ez nem tudjuk, mikor történik meg, lehet, hogy 5 év múlva, lehet, hogy 100. Ezért kellene óvatosnak lenni…

A tengerszint-emelkedés miért veszélyes? Azért, mert az Európai Unió polgárainak 60%-a, a világ polgárainak kb. 50%-a tengerparti városokban él. És ebből igen kevesen tudják megfizetni, hogy pikk-pakk arrébb költözzenek…

Na és szerinted az elsivatagosodástól, illetve a tengerszint-emelkedéstől lakhatatlanná vált területek lakói (több milliárd ember, például Kína teljes egészét fenyegeti vagy az egyik, vagy a másik) majd otthon ülnek, és várják a halált? Mivel ezekben az országokban ezek hatására várható egy súlyos élelmiszerválság is. Ők nem fognak otthon ülni nyugodtan és éhen/szomjan halni. A módosabbak még időben elköltöznek nem fenyegetett országokba. A nem módosabbak pedig egyszer csak megindulnak… az az igazság, hogy az USA meg az EU már napjainkban sem nagyon tud mit kezdeni a bevándorlók tömegével, pedig ez még semmi. Mit fognak csinálni ezek az államok, ha a prognózisok szerint legalább 500 millió, de inkább sokkal több bevándorló ott áll majd az USA déli, illetve az EU keleti határánál, és be akarnak jönni? Mit tudnak csinálni, amikor épp ők maguk is súlyos élelmiszer-, olaj- és vízválsággal küzdenek, ráadásul ott a tengerszint-emelkedés is? Én nem szeretném ezt átélni…

egy, a témával foglalkozó geológus

"Ezt már a tudósok 99,9%-a nem vonja kétségbe."

Pont ismerek egyet! :)

Én nem értek ehhez, de van egy professzor az egyetemen, aki igen erősen szkeptikus.

A napsugárzás erősségéről elég sok adatunk van, akár millió évekre visszamenőleg (kőzetekben bizonyos izotópok aránya, bár ebbe bele kell számolni a felhőzöttség mértékét, stb.), pontos léghőmérséklet és levegő-összetétel adatok olyan 100 ezer évre visszamenőleg, az antarktiszi jégfuratmintákból.

Remélem nem azt akarod mondani, hogy az elmúlt 150 évben a napsugárzás intenzitása nőtt meg, amikor a Naptevékenység általában millió évek alatt változik ennyit... még a feltételezés is érdekes :) De ha még igaz is lenne, az nem magyarázná meg a levegőben levő üvegházgázok koncentrációjának változásának okát például, és emellett sok mást.

És még egyszer mondom: a klímaváltozásnak csak egyetlen szelete a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedése. Emellett még benne van a fajok túlvadászata, túlhalászata, a talajerózió, a fajok számának gyors csökkenése, az igen érzékeny, mai mezőgazdasági rendszer sebezhetősége, a kőolaj mennyiségének csökkenése, túlnépesedés, és különböző társadalmi folyamatok (pl. az emberiség "elöregedése"). Ha azt mondjuk, hogy szembemegyünk a tudománnyal, és a teljesen egyértelmű bizonyítékok ellenére is azt mondjuk, nincs felmelegedés, akkor is csak egy pici szeletét iktattuk ki az egésznek...

És még egyszer: ha valakit érdekel, javaslom az IPCC jelentéseket, amik mindenki számára elérhetőek, sokkal több minden van benne, mint amit én itt be tudok pötyögni.

egy, a témával foglalkozó geológus

"Remélem nem azt akarod mondani, hogy az elmúlt 150 évben a napsugárzás intenzitása nőtt meg, amikor a Naptevékenység általában millió évek alatt változik ennyit..."

A napsugárzás intenzitása ugyanúgy változhat napról-napra, évről-évre, mint bármi más.