Miért Kína és India a legnépesebb államok?

Azért, mert a Föld legnagyobb országai közé tartoznak (Kína a negyedik, India a hetedik) és nagy népsűrűségű területeket foglalnak magukba.

Most kérdezhetnéd, hogy miért azok a területek a legsűrűbben lakottak, de annak már az adott országhoz vajmi kevés köze van.

Az ókori civilizációk főleg a mérsékelt égövi nagy folyók völgyeiben alakultak ki. A népesség már akkor is ezekre a területekre összpontosult és ez máig csak jobban érvényesült.

Kína és India ilyen folyókból kettőt is magáénak tudhat (Kína: Hoang-ho és Jangce, India: Gangesz és az Indus völgyének is egy része, bár maga a folyó Pakisztánban van).

Ezen kívül az említett két ország más területei (Dél-India, Dél-kelet Kína) is relatíve sűrűn lakott területek, mivel az éghajlatuk kedvező.

Szerencsés fekvés.

Ennyi

Mert oda most ért el a népességrobbanás.

A népességrobbanás oka a fejlődő mezőgazdaság és orvostudomány. Mezőgazdaság: több élelem, a mai gépesített mezőgazdaság sokkal több embert tud élelemmel ellátni, mint korábban. Orvostudomány: több ember marad életben, védőoltások, stb., ma már nem divat meghalni pl. diftériában, még Kínában sem.

A népességrobbanás másik oka, hogy korábban az emberek szültek 9-10 gyereket, amiből 4-5 életben maradt felnőtt koráig, ebből 3-4 alapított rendes családot. De időközben bejött a fejlődött mezőgazdaság és orvostudomány, és a 9-10ből mind életben maradt, és családot alapított. Az emberek pedig azt szokták meg, hogy 9-10-et szülnek, ahhoz pedig kell pár generáció, hogy ezt a szokást megváltoztasság. Ugyanúgy meg volt ez Európában is egyébként, csak korábban.

10:52-es!

Van családtervezés. Kínában súlyos adóterhekkel súlytják az egy gyereknél többet vállaló családokat.

11:03-as!

Ha csak ennyiről lenne szó, akkor Etiópia lakossága mégnagyobb lenne.

Nyilván közre játszik az is, de önmagában nem elég.

Az pedig, hogy miért maradt meg ott, egy érdekes kérdés.

Épp a napokban olvastam egy cikket arról, hogy Kína fejlődését lekorlátozta a történelem folyamán az, hogy hamar kiépített egy erősen centralizált birodalmat, aminek aztán nem maradt konkurenciája, hogy ösztönözze a fejlődésben.

Európában több, kisebb, kb. egyenrangú hatalom alakult ki, amelyek kölcsönösen ösztönözték egymást a folyamatos fejlődésre.

Az USA és a Szovjetunió esetében ugyanez volt a hidegháború alatt (bár ott ez csak a hadiiparra terjedt ki).

Aki lemarad, azt bedarálják, ezért folyamatosan fejlődni kell. Európában pedig ez a fejlődés nem korlátozódott a hadtudományokra, stratégiára, "hadiiparra", hanem kihatott a gazdaság más részeire és a társadalomra is.

Kínában erre nem volt szükség, ezért megmaradtak az európaiak érkezése előtt végig tökéletesen bevált középkorias rendszerek. Utána meg nehéz volt behozni a lemaradást, Maoék pedig 1945-től nem is akarták, hanem egy harmadik utas politikát folytattak.

India ugyanez, csak ott meg még ha akarták volna se tudták volna behozni a kedvezőtlenebb körülmények miatt.

11:15-ös!

Továbbra is tartom, hogy ez önmagában nem elég.

Akkor Afrika országaiban ugyanakkora területen is ugyanennyi, vagy még több ember is élne, de ez nincs így.

Közre játszik, persze, és köszönöm, hogy elmondtad, mert én kifelejtettem, de önmagában ez még nem magyarázza.

11:03 vagyok.

Igen, tudom, hogy a családi munkaerő száma önmagában kevés ehhez, egyetértek. De azért Etiópiában vagy általában Afrikában nincs munka, hiába lettek volna nagyobb családok. Afrika nagy részében nincs művelhető terület, Viszont Kelet-Ázsiában van, csak legyen aki megműveli. Legalábbis korábban így működhetett, jelenleg nem tudom, mi a helyzet.

De összességében egyetértek, ez csak egy ok lehet a sok közül.