Ezt valaki megtudná magyarázni (kémia)?

Na akkor lássunk neki... :)

Először is tisztázni kell a tömegszám, és a relatív atomtömeg fogalmát.

Mint tudjuk, sokféle elem létezik. Hidrogén, nitrogén, oxigén, vas, satöbbi. Ezek attól különböznek egymástól, hogy eltérő az atommagjukban található protonszám (H esetében 1, N-nél 7, O-nál 8, Fe-nál 26). És ezeken belül léteznek az ún. izotópok. Az izotópok abban különböznek egymástól hogy bár az atommagban a protonok száma egyenlő, de eltérnek a neutronok számában. Példa:

Hidrogén. A hidrogénnek 3 izotópja ismeretes:

- Prócium (1 proton, 0 neutron)

- Deutérium (1 proton, 1 neutron)

- Trícium (1 proton, 2 neutron).

Ezzel már definiálhatjuk is, hogy mit jelent a tömegszám. A tömegszám nem más, mint az adott izotópban található protonok és neutronok összege. Példa:

Abban a Li-izotópban amelyben 3 proton és 4 neutron található, 3+4=7 lesz a tömegszám.

A vegyjel mellett bal alsó sarokban a rendszám (protonszám), bal felső sarokban pedig a tömegszám található meg.

Tehát a 7/3Li a hetes tömegszámú lítium-izotópot jelenti.

Viszont mivel egy adott elemnek nem csak egyfajta izotópja létezik, ezért nem számolhatunk egész számmal, mert eltérő a tömegük. Most érkeztünk el a relatív atomtömeg fogalmáig. Meg kell vizsgálnunk az egyes izotópok előfordulásának gyakoriságát.

Vegyük a kedvedért a Li-izotópokat (magyar wikipedia-szócikk alapján):

A 6-os tömegszámú Li-izotóp (tehát amiben 3 proton és 3 neutron található) előfordulási gyakorisága 7,5%, míg a 7-es tömegszámúé 92,5%. Nincs más dolgunk a relatív atomtömeg kiszámításához, mint az előfordulási gyakorisággal súlyozott átlagát vennünk az izotópoknak. Jelöljük M-mel:

M=0,075*6+0,925*7=6,93 g/mol.

Remélem tudtam segíteni.